2020. ápr 22.

Változott a pénzmosási törvény - II. rész

írta: Magyar Miklósné Zsuzsa
Változott a pénzmosási törvény - II. rész

A második részben az ügyfél-átvilágítási kötelezettségekkel, és a hozzá kapcsolódó intézkedésekkel fogunk foglalkozni.

ripped-paper-revealing-dollar-bill_23-2148285353.jpg

 I. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség, intézkedések:

 

  1. Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség a törvény 6 §. (1) bekezdése alapján un. dinamikus ügyfél-átvilágítást követel meg. Ez azt jelenti, hogy a lényeges adatváltozások esetében ismételten meg kell tenni az átvilágítási kötelezettséget, valamint akkor is, ha a szolgáltató úgy ítéli meg. Ehhez szükségeltetik az is, hogy a szolgáltató által megkötött szerződésben kitérjünk arra, hogy az ügyfél a bekövetkezett változásokat 5 napon belül köteles legyen a szolgáltatóval közölni.
  2. A Pmt. egy új 6/A §-al egészül ki, amely egyértelműsíti, hogy az ügyleti kapcsolat létesítésekor el kell végezni az ügyfél kockázati besorolását. Ennek érdekében a szolgáltatónak egy un. indikátor meghatározással kell rendelkezni. Ez egy olyan kockázati szint meghatározása, amely folyamatosan tud iránymutatást adni azzal kapcsolatosan, hogy milyen ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell végrehajtani az egyes ügyfelek esetében. Ennek alapján lehet meghatározni, hogy melyek azok az ügyfelek, amelyek magasabb kockázatot jelentenek, és ezáltal mélyebb összetettebb ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell meghozni, vagy lehet alkalmazni az alacsonyabb és jelentősen egyszerűbb ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
  3. Ügyfél-átvilágítási intézkedések. A Pmt. 7 § (1) bek. a szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosult és képviselő azonosítását és személyazonosságát igazoló ellenőrzését írja elő. A kockázati szint felmérése után egyértelművé válik, hogy a szolgáltató nem köteles valamennyi rendelkezésre jogosultat, vagy képviselőt átvilágítani. Az alacsonyabb kockázati szint besorolása esetén kizárólag a szolgáltatónál eljáró egy-vagy két rendelkezésre jogosult, vagy képviselő vonatkozásában köteles az intézkedést megtenni.  A 7 §. (2) bekezdésében pontosításra került az is, hogy a kézbesítési megbízottak esetében mely adatokat köteles a szolgáltató rögzíteni.

 

 II. Kockázati szintek meghatározása:

Mindig kérdésként merül fel, hogy kell a kockázati szinteket meghatározni ahhoz, hogy az ügyfél-átvilágítási kötelezettségnek megfelelően eleget tudjunk tenni.

A kockázati szintek csoportja:

  • Alacsony,
  • Közepes
  • Magas

Ehhez ad iránymutatást a 21/2017. (VIII.3.) NGM rendelet, amely különféle tényezők besorolását írja elő.

 

Alacsony kockázati szintet jelent:

1. Ügyfélkockázati tényezők:

  • Olyan társaságok, amelyek alacsony kockázatot jelentő földrajzi területen helyezkednek el.
  • Többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok
  • Közigazgatási hatóságok
  • Tőzsdei társaságok

2. Termékhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódó kockázati tényezők:

  • Életbiztosítási ágazathoz tartozó szolgáltatók
  • Nyugdíjbiztosítási szolgáltatók
  • Pénzügyi szolgáltatók

3. Földrajzi kockázati tényezők:

  • Olyan országok, amelyben alacsony a korrupció
  • Olyan harmadik ország, amelyben a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos előírásokat  hatékonyan alkalmazzák
  • Az Európai Unió tagállamai.

 Magas kockázati szintet jelent:

1. Ügyfélkockázati tényezők:

  • Szokatlan, és cél nélküli ügyletek
  • Jelentős kp. forgalmat bonyolítanak
  • Szokatlan tulajdonosi szerkezet
  • Különös figyelmet kell fordítani az ügyletekre és a pénzügyi műveletekre

2. Termékhez szolgáltatáshoz kapcsolódó tényezők:

  • Nem személyes üzleti kapcsolatok révén bonyolódik
  • Olyan esetekben ahol az ügyfélazonosítása nem történt meg
  • Nem azonosított felektől érkezik a befizetés

3. Földrajzi kockázati tényezők:

  • Olyan országok, amelyek nem rendelkeznek a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelemmel összefüggésben hatékonyan alkalmazható rendszerekkel
  • Olyan országok amelyek az Unió vagy az ENSZ által megállapított szankciók hatálya alá tartoznak

Ezeket a besorolásokat az ügyféllel létesített kapcsolatkor kell megtenni, valamint az üzleti kapcsolat  fennállásának teljes időtartamában figyelemmel kell kísérni.

Ezen kockázati szintek alapján soroljuk be az ügyfél-átvilágítási kötelezettségünket.

Alacsony kockázati besorolást kaphatnak azok az ügyfelek, akik az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási kötelezettségen fognak átesni, és nem felellhetők a magasabb kockázatra utaló tényezők.

A kockázatérzékenységi megközelítés alapján a magas kockázat esetén évente, alacsony kockázat esetén három évente köteles a szolgáltató a rendelkezésre álló adatokat felülvizsgálni.

Természetesen a birtokába jutott vagy került egyéb tényezők esetén az átsorolást azonnal meg kell tenni.

 

A cikk harmadik részében kitérünk a belső szabályzat elkészítésére, valamint bemutatunk egy lehetséges nyilvántartást, illetve kitérünk az ellenőrzések volumenére is.  

 

Sorozatunk korábbi része: https://perfekt.blog.hu/2020/04/01/valtozott_a_penzmosasi_torveny_i_resz

 

Amennyiben Ön is szeretne szakképesítést szerezni,
jelentkezzen 
OKJ képzésünkre.

 

02m.jpg

Szólj hozzá

jo tudni olvasoi kerdes fontos es aktualis