2020. júl 15.

Még egyszer az ügyeletről

írta: Dr. Rákosi Ferenc
Még egyszer az ügyeletről

A bérpótlékokkal kapcsolatos cikksorozatunk 3. részéhez kapcsolódóan az ügyelet miatti bérpótlék, illetve a munkavállaló részére az ügyeletért járó szabadidőt érintően friss alkotmánybírósági döntés született, amely megállapítja, hogy a Kúria azon jogértelmezése, miszerint a napi pihenőidő és a heti pihenőnap egy időben kiadható, nem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/702/2019. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában. [1]

young-handsome-confident-pensive-businessman-working-standing-table-writing-notepad-white-modern-office-interior_176420-2612.jpg

„Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az alperes kórház megszakítás nélküli tevékenységet folytatott, a későbbi indítványozó felpereseket pedig egy műszakban, munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidőbeosztásban foglalkoztatta. A felperesek bírósághoz fordultak, és a 2012-2016 közötti időszak tekintetében ügyeleti díjkülönbözet és késedelmi kamata megfizetésére kérték kötelezni az alperest; igényüket arra alapították, hogy a heti pihenőnapjaikon rendszeresen egészségügyi ügyeletet teljesítettek. A Kúria ítélete, amely hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet, és helyben hagyta az első fokon eljáró bíróság döntését, az indítványozók szerint alaptörvény-ellenes, mert lehetővé teszi, hogy az alperes kórház összevonva adja ki a felperes munkavállalót több önálló jogcímen megillető távollétet, így sérült a munkavállalók napi és heti pihenőidőhöz külön-külön való joga, illetve közvetve az arra a napra a munkavégzésért járó többletdíjazáshoz való joga. Az indítványozók a tulajdonhoz való jog sérelmével összefüggésben előadták, hogy az ügyeletben végzett ügyeleti díjkülönbözet mint már elvégzett, de ki nem fizetett munka után járó díjazás (mint már megszerzett tulajdon) alkotmányos tulajdonjogi védelmében kellene hogy részesüljön.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria azon jogértelmezése, miszerint a napi pihenőidő és a heti pihenőnap egy időben kiadható, nem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel, mivel abból (a pihenőidők eltérő rendeltetésére tekintettel) az következik, hogy a napi és heti pihenőidő önálló jogcímen illeti meg a munkavállalókat. A Kúria tehát nem vette figyelembe a jogszabály célját és a törvényhozó szándékát, valamint nem az Alaptörvénnyel összhangban értelmezte az alkalmazott jogszabályi rendelkezéseket, mivel az Alaptörvény kimondja, hogy a munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz; a Kúria jogértelmezése szerint az ügyeletesek elveszítik a napi pihenőidejüket, ha hétköznap ügyelnek, és elveszítik a heti pihenőnapjukat, ha hétvégén ügyelnek. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a kúriai jogértelmezés az egészségügyi dolgozók számára biztosított napi és heti pihenőidő jogalkotó által szándékolt terjedelmét oly mértékben leszűkítette, hogy az alaptörvény-ellenességhez vezetett, így az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria ítéletét.”

 

 

[1] A döntést a HVG-ORAC Jogi hírei (https://hvgorac.hu/index.php?route=information/orac_news&orac_news_id=8092alapján idézzük, az Alkotmánybírósági Határozatokban való közzétételt követően részletesebben elemezni fogjuk.)

 

 

 

facebook_borito_0626_modositott.png

Szólj hozzá

jo tudni fontos es aktualis