2020. okt 26.

A számviteli törvény 2021. évi változásai. (1. rész)

írta: Dr. Sztanó Imre
A számviteli törvény 2021. évi változásai. (1. rész)

Előző cikkünkben – a 13238. sz. törvényjavaslat alapján – összefoglaltuk a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény várható változásait. A következőkben a változásokat részletesebben is bemutatjuk.

pexels-photo-4050320.jpeg

  1. a) A tőketartalék változásának könyvelési időpontja

 

Ismert, hogy 2019. október 1-jei hatálybalépéssel módosult a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény. A törvény új előírása alapján a cég a változásbejegyzési kérelemben – a tőkeleszállítás kivételével – meghatározhatja a cégadat változásának időpontját, ideértve a tőkeemelést is.  

 

Természetesen a cégadat változásának időpontja határozza meg a könyvviteli elszámolás időpontját is. A megváltozott szabályoknak megfelelően 2019. év végével módosult a számviteli törvénynek a jegyzett tőke változásának könyvelési időpontjára vonatkozó előírása, de nem változott a tőketartalék változásának könyvelési időpontjára vonatkozó előírás. Az ázsiós tőkeemelés azonosan kezelendő a jegyzett tőke változásának könyvelésével. Mindez azt jelenti, hogy a törvény változása az ázsiós tőkeemeléshez kapcsolódóan a jegyzett tőke és a tőketartalék könyvelése közötti összhang megteremtését szolgálja.

 

A változás a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 36. § (3) bekezdését érinti, mely szerint:

„(3) A 35. § (3) bekezdése szerinti vállalkozónál a tőketartalék (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása a tőkeemelésről, a tőkeleszállításáról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával, illetve ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontjával történik,

  1. a) az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszköz átvétele a cégbejegyzésig, illetve a változás időpontjáig megtörtént,
  2. b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél,
  3. c) a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti tőketartalék-csökkenésnél, illetve

a cégbejegyzést, illetve a változás időpontját követően, az eszköz átvételekor az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszközök átvétele a cégbejegyzés, illetve a változás időpontjáig nem történt meg.”

 

  1. b) Az osztalék miatti követelés elengedésének elszámolása

 

A gazdasági társaság tulajdonosa számára jóváhagyott osztalékot a társaságnál (mint kötelezettséget) a számviteli törvény előírása alapján – a jóváhagyás időpontjával – az eredménytartalék terhére kell elszámolni.

 

A gyakorlatban előfordulhat, hogy társaság tulajdonosa az osztalék miatti követelését - a kifizetése előtt - különböző üzletpolitikai megfontolásokból elengedheti. A jóváhagyott osztalékot tehát az eredménytartalék terhére kell elszámolni, ezért ha a tulajdonos a gazdasági társaság ilyen jogcímen fennálló tartozását elengedi, akkor azt az eredménytartalék – mint eredeti forrás – javára kell elszámolni.

 

A változás a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 37. § (1) bekezdését érinti, mely szerint a törvény kiegészül.

Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni:

„h) az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, az elengedés időpontjával.”

 

Pontosítás érdekében módosul a 77.§ (3) bekezdése is: a bekezdés „l) pontjában az „által elengedett” szövegrész helyébe az „által –osztaléktartozásnak nem minősülő – elengedett” szöveg lép.

 

 

A következőkben folytatjuk a változások ismertetését!

 

 

 

Amennyiben Ön is szeretne szakképesítést szerezni,
jelentkezzen 
OKJ képzésünkre.

 

 

Szólj hozzá

jo tudni fontos es aktualis