Hogy a kisadózót mikor kell nem főállásúnak tekinteni, azt a Kiva (2012. évi CXLVII.) törvény 2. § 8. pontjában találjuk. E szerint nem főállású az a kisadózó, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az…

Közzétételre kerül a T13258. számú törvényjavaslat az egyes adótörvények módosításáról. Szokásos módon az adótörvények változása között szerepel a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény módosítása is. E cikk keretében most csak a legfontosabb változásokat foglaljuk össze. Ezek a következők: a…

Szeptember 30-án publikált cikkünkben („Megérkezett az első őszi adócsomag") még a törvényjavaslat pontos szövege ismeretlen volt, azonban 2020. október 13-án felkerült a javaslatról szóló jogszabálytervezet, - a T/13258. számú törvényjavaslat egyes adótörvények módosításáról – így a változásokról…

Bár a szociális hozzájárulási adóból igényelhető kedvezmények rendszere alapvetően az utóbbi időben nem változott, nem árt mégis sorra venni, különös tekintettel a törvényben foglalt részletszabályokra.

Ahogy az minden érintett számára már ismert, szeptember 1-jétől a munkaviszonyban álló dolgozók esetében is bevezetésre került a minimum járulékfizetési kötelezettség. Mivel ez többnyire a kisvállalkozásokat érinti (akik tagjai társas vállalkozóként hosszú-hosszú ideje minimum járulékfizetésére…

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 20 § (2) bekezdése szerint: „Az éves beszámolóban az adatokat – a törvényben foglalt esetek kivétellel – ezer forintban (illetve adott mérlegfőösszeg értékhatárok felett millió forintban) kell megadni.”  A törvény szerinti egyértelmű szabály mellett is…

A jogszabály pontos szövege még nem ismert, de mindenképp érdemes szót ejteni arról, hogy a 2021. évre vonatkozó adótörvény javaslatok, módosítások megkezdődtek.  

2018. január 1-jei hatállyal került bevezetésre egy új ellenőrzési típus, a jogkövetési vizsgálat. Ennek részletszabályait a fenti hatállyal megjelent Air., azaz adóigazgatási rendtartásról szóló törvény ismerteti. Ebben a cikkben a jogkövetési vizsgálat legfontosabb szabályait vesszük sorra,…

Ajándékozással, illetve örökléssel történt vagyonszerzés esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) meghatározott módon ajándékozási, vagy öröklési illetéket kell fizetni. Az Itv. 17. § (1) bekezdés w) pontja alapján azonban az ajándékozási mentességek köre 2020.…

Folytatjuk cikksorozatunkat (első rész) a számlaszintű adatszolgáltatás változásaival ebben a cikkben a 2021. január 1-jétől hatályba lépő változásokat vesszük sorra.  

A számlaszintű adatszolgáltatás szigorítása két lépcsőben valósul(t) meg, első lépésként 2020. július 1-jétől az adatszolgáltatásra irányadó 100 ezer Ft-os értékhatár eltörlésre került, így a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok részére kibocsátott valamennyi számla adatszolgáltatási…

Cikk sorozatunk első részében az e-learning képzés fogalmával, típusaival, valamint az előnyeivel és hátrányaival foglalkoztunk, a második írásunkban a felnőttképzés keretein belül a távoktatásos képzési forma jogszabályi hátterét érintettük és bemutattuk a Perfekt Zrt. (e-learning módszerekkel…

A cikksorozat első részében áttekintettük a tagok, vezető tisztségviselő hitelezőkkel szembeni felelősségének legfontosabb eseteit, a felelősséget megalapozó jogszabályi rendelkezéseket. A gazdasági társaságokra, az egyesületekre, a szövetkezetekre és az egyesülésekre egyaránt irányadó felelősségi…

A külföldi kiküldetéssel valamint a külföldi munkavállalással kapcsolatos szabályozás mindig több figyelmet igényel, mint egy belföldi munkavégzés és annak szabályozása. Egyrészről azért, mert nem csak a hazai  szabályokat kell ismerni, hanem tudni kell, azokat a nemzetközi szabályokat is, hogy az…

A közbeszerzési törvény (közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény; a továbbiakban: Kbt.) döntően ugyan a szerződéskötéshez vezető eljárásra irányadó rendelkezéseket, illetve a közbeszerzési jogviszony szereplőinek magatartásait rögzítő normákat tartalmaz, a szerződés módosítására és…

Cikksorozatunk előző részében az e-learning fogalmával, típusaival, valamint az előnyeivel és hátrányaival foglalkoztunk, most a felnőttképzés keretein belül (az e-learning eszközökkel megvalósuló) távoktatásos képzési forma jogszabályi hátterét, illetve a felnőttképzés ebből a szempontból releváns…

Társaságalapítás, egyesület vagy alapítvány létrehozása esetén az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés az alapítók részéről, hogy az alapításban való részvétel milyen kockázatokkal járhat, terhelheti-e felelősség, helytállási kötelezettség a hitelezők (főként a köztartozások miatt az adóhatóság)…

Az otthon, saját ütemben történő tanulás, az utazással töltött idő, valamint az útiköltség és a tankönyvek árának megspórolása csak néhány az online tanulási forma nyilvánvaló előnyei közül. Az e-learningnek számos fogalmi megközelítése létezik. Tágabb értelemben olyan tanulási módszert jelent,…

Már többször terítéken volt a kisadózó vállalkozások tételes adójának, azaz a KATA-nak a módosítása, azonban érdemben nem nyúltak hozzá eddig. Most azonban igen jelentős módosításokkal igyekszik a jogalkotó, az adónem adta visszaéléseket korlátozni.  

Gyakran hallok ilyen mondatokat az utóbbi időben: „Már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy beiratkozzak egy mérlegképes képzést nyújtó tanfolyamra, de mindig akadt valamilyen kifogásom és mindig halasztottam a tanulás megkezdését. Most elhatároztam, hogy ősszel elkezdem a tanfolyamot és…

Az új Tbj. (2019. évi CXXII.) törvény hatályba lépésével valamennyi munkavégzésre irányuló jogviszonyban megszűnt a nyugdíjasok biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége, ami egyben azt is jelenti, hogy okafogyottá vált a korhatár be nem töltött (nők éve!)  nyugdíjasok kereseti korlátja, és…

A saját tőke emelésére jellemzően két ok miatt kerül sor. Vagy kötelező a tőkeemelés, vagy a vállalkozás saját döntése alapján emeli azt. A kötelező tőkeemelésről korábbi cikkünkben már írtunk. A vállalkozás tőkehelyzetének javítása érdekében dönthet a saját tőke növeléséről. Ez esetben tehát nem…

A saját tőke emelésére jellemzően két ok miatt kerül sor. Vagy kötelező a tőkeemelés, vagy a vállalkozás saját döntése alapján emeli azt. Kötelező tőkeemelésre veszteséges gazdálkodás során kerül sor, ugyanis ez esetben csökken a vállalkozássaját tőkéje (rosszabb esetben negatívvá is válhat). A…