2021. feb 24.

ZÁRJUK AZ ÜZLETI ÉVET – ÉRTÉKELÉS

írta: Dr. Sztanó Imre
ZÁRJUK AZ ÜZLETI ÉVET – ÉRTÉKELÉS

A számvitel egyik legizgalmasabb és elméletileg legvitatottabb kérdésköre az értékelés. Ennek oka az, hogy az értékelés kettős funkciót tölt be egyidejűleg:

  • egyrészt meghatározza a vagyon értékét,
  • másrészt hatással van az eredmény nagyságára.

cropped-view-assistant-working-with-document_1262-2107.jpg

Mit jelent az értékelés? Leegyszerűsítve ez az a tevékenység, amelynek keretében kiszámítjuk az egyes vagyon- és tőkeelemek értékét. A vagyonelemek számbavétele leltározás útján valósul meg, vagyis ekkor állapítjuk meg a rendelkezésre álló vagyon mennyiségét. Természetesen vannak olyan vagyonelemek is, amelyek értékének meghatározásakor nem lehet mennyiségi felvételt végezni.

A magyar számviteli rendszer a realizációs elvre épül, vagyis csak akkor lehet eredményt kimutatni, ha az értékesítés (realizálás) megtörtént. A realizációs elv jellemzője, hogy az eredmény megállapításának ad prioritást. Ezt oly módon éri el, hogy a realizációs elv a vagyonelemeket múltbeli (aktualizált múltbeli) árakon veszi figyelembe az eszközök és források értéke meghatározásakor. Gyakorlati szempontból ez úgy valósítható meg, hogy a befektetett eszközöket és a forgóeszközöket  

  • beszerzési költségen (beszerzési áron), illetve
  • előállítási költségen

értékeljük.

Az értékelésnél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni, ha ennek az elvnek az érvényesülését eltérő rendelkezés nem akadályozza, illetve a vállalkozási tevékenység folytatásának ellentmondó tényező, körülmény nem áll fenn. A vagyon meghatározásához a mérlegkészítés időpontjáig minden olyan információt figyelembe kell venni, mely hatással van a leltárban kimutatott vagyonelemek értékére. Másképpen fogalmazva a vagyonelemek könyv szerinti értékét szükség esetén korrigálni kell! (Itt most feltételezzük, hogy a felmerült gazdasági események – például értékcsökkenési leírás elszámolása – rögzítése már megtörtént.)

 

Ez a korrekció jellemzően vagyonvesztés terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásával, vagy árfolyamveszteség. De előfordulhat árfolyamnyereség elszámolása is. Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy „kedvező esetekben” a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés, illetve értékvesztés visszaírására kerül sor.

 

A következő táblázatban összefoglaljuk a vagyonvesztés elszámolásának legfontosabb eseteit:

 

53.§ (1)

Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide értve a beruházást is) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke

54.§ (1)

A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű

54.§ (4)

A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és - (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó - piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű

55.§ (1)

A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű

56.§ (1)

Ha a vásárolt készlet könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken kell szerepeltetni. Ha a saját termelésű készlet könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni értékvesztés elszámolásával.

60.§ (3)

A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak, illetve kötelezettségnek az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet

Ø  amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként,

Ø  amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségként

kell elszámolni

 

Számvitel politikai döntés alapján értékhelyesbítéseként a vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek, a tárgyi eszközök (beruházások kivételével) és a tulajdoni részesedést jelentő befektetések - könyv szerinti értéket meghaladó - piaci értéke és könyv szerinti értéke (a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett értéke) közötti különbözet mutatható ki. Az így számított összeg értékelési tartalék címén megjelenik a saját tőke elemei között. Ez a „felértékelés” – jellemzően veszteség esetén - egyféle technikai megoldása a saját tőke „rendezésének”!

 banner_2.jpg

Szólj hozzá

jo tudni fontos es aktualis