2021. ápr 20.

Hogyan hat a felfüggesztett kamatfizetés a társaság eredményére?

írta: Dr. Sztanó Imre
Hogyan hat a felfüggesztett kamatfizetés a társaság eredményére?

Az év végi zárlati feladatok teljesítése során merül fel a fenti kérdés. A vállalkozások pénzügyi helyzetének javítása érdekében került kihirdetésre a hitel- és kamatfizetési moratórium.
pexels-photo-7567561.jpeg

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 9.§ (1) bekezdése szerint: „ Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: szerződés) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége a (2) bekezdésben meghatározott időpontig akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.”

Az idézett szövegből következik, hogy a kamat megfizetésére (is) ad haladékot a törvény. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 2020. üzleti évet terhelő kamatot el kell számolni ráfordításként. Ezt alátámasztja az összemérés számviteli alapelve is. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 15.§ (7) bekezdése szerint: „Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.” A kamat elszámolása tehát független a pénzügyi teljesítéstől.

Ezt alátámasztja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 85. § (2) bekezdésének a) pontja: „Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azt hitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély részére kell fizetni:

  1. a) a hosszú, illetve a rövid lejáratú kötelezettségek között nyilvántartott kölcsönök, hitelek, kötvénykibocsátásból és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásból fennálló tartozások, váltótartozások után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összegét az eszközök bekerülési értékében elszámolt, figyelembe vett kamat kivételével.”

 

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 44. § (1) bekezdés b) pontja szerint „Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni

  1. b)  a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra.” A fizetendő kamatot addig kell a passzív időbeli elhatárolások között szerepeltetni, míg az a hitel- és kölcsönszerződés szerint nem esedékes. Ha a kamatfizetés a szerződés szerint esedékessé vált, akkor azt – a számviteli törvény 43. §-a (1) bekezdésének előírása alapján – az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni.

 

Mindezek alapján a feltett kérdésre már egyértelmű lesz a válasz. A felfüggesztett kamatfizetés nem lesz hatással a társaság eredményére. Másképpen fogalmazva nem a pénzügyi teljesítés elmaradása lesz itt a meghatározó, hanem a kamatfizetési kötelezettség!

 banner_0421.jpg

Szólj hozzá