2021. máj 21.

2022-es adótörvény csomag

írta: Dr. Magyar Zsuzsanna
2022-es adótörvény csomag

Május 11-én került benyújtásra a T/16208. számú törvényjavaslat az egyes adótörvények módosításáról, melynek részleteiből szemezgetünk.

Természetesen a hatályba lépést követően részletesen fogunk foglalkozni az egyes változásokkal, azonban mindenképp érdemes előtte ezekről egy rövid áttekintést tenni.
pexels-photo-6863514.jpeg

Személyi jövedelemadó

A javaslat egyszerűsíti az egyéni vállalkozók átalányadózásának szabályait. Az adózási módválasztására jogosító bevételi határ meghatározásához a rendszeres valorizálást biztosító, az éves minimálbér változását követő szabály kerül bevezetésre, illetve egyszerűsödik a jövedelem megállapításához szükséges átalányköltség-hányadok rendszere. Mentesül a személyi jövedelemadó alól az éves minimálbér felét el nem érő átalányban meghatározott jövedelem, azaz adóelőleget csak az adómentes részt meghaladó jövedelem után kell fizetnie az egyéni vállalkozónak.

A javaslat az átalányadóval adózó jövedelem megállapításához alkalmazható költséghányadokat állapítja meg.

Eszerint az egyéni vállalkozók

  1. alapesetben 40%,
  2. a törvényben tételesen meghatározott tevékenységeket, vagy ezen tevékenységeket és kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók 80%,
  3. az adóév egészében kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozók 90%,
  4. a mezőgazdasági őstermelők pedig 90% költséghányad levonásával állapíthatják meg

 

jövedelmüket.

A Javaslat módosítja a családi járulékkedvezmény érvényesítésének szabályait azzal összefüggésben, hogy átalakulnak az átalányadózás szabályai a személyi jövedelemadóban. Az új szabályok értelmében az átalányadózást választó egyéni vállalkozó az éves minimálbér felét el nem érő jövedelme tekintetében mentesül a személyi jövedelemadó alól, így az átalányadózó egyéni vállalkozónak csak akkortól kezdve kell adóelőleget megállapítania, ha az átalányban megállapított jövedelme meghaladja az éves minimálbér felét. A Tbj. szabályai szerint viszont a járulékfizetés alapja a főszabály szerint az átalányban megállapított jövedelem, de a főállású vállalkozó esetében legalább a minimálbér. A családi járulékkedvezményt a jelenlegi szabályok alapján azonban csak az átalányban megállapított jövedelem terhére lehet igénybe venni, a minimálbér után nem. Az átalányadózó főállású egyéni vállalkozónak az új adómentességi szabály miatt tehát egy ideig nem képződik olyan jövedelme, amely után a járulékkedvezményt érvényesíthetné. A Tbj. módosítása ezért lehetővé teszi, hogy az átalányadózó főállású egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével teljesített járulékkötelezettség terhére is igénybe vegye a családi járulékkedvezményt az adómentes átalányban megállapított jövedelemre jutó járulék erejéig.

A javaslat új adózási szabályokat állapít meg a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adókötelezettségére.

Egyszerűsíti törvényjavaslat a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítésével kapcsolatos nyilatkozattételi kötelezettséget. Ennek értelmében nem kell évente új nyilatkozatot tenni a munkáltató, a rendszeres jövedelmet juttató kifizető részére olyan adat tekintetében, ami már bizonyosan nem változhat. Ilyen eset, ha a gyermekek már felnőttek, vagy az édesanya már legalább 12 éve jogosult a gyermekek után családi pótlékra. A módosításhoz átmeneti rendelkezés kapcsolódik, amely szerint, ha a kedvezményre jogosult édesanya 2021-ben tett nyilatkozatot és megfelel a feltételeknek, 2022-ben nem kell újra nyilatkoznia.

Szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás

2022. július 1-jétől fél százalékponttal 15,5%-ról 15%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, valamint ezzel párhuzamosan a kormány kivezeti a szakképzési hozzájárulást.

A módosítás a szakképzési hozzájárulás kivezetésével a szakképzési munkaszerződést, illetve hallgatói munkaszerződést munkáltatóként megkötő adóalany számára a továbbiakban a szociális hozzájárulási adóból biztosítja a korábban a szakképzési hozzájárulás kapcsán a bruttó kötelezettség tekintetében érvényesíthető kedvezmények igénybevételét. A fizetendő szociális hozzájárulási adót meghaladó, illetve a szociális hozzájárulás adófizetésre törvény alapján nem köteles adóalanyok az adókedvezményt visszaigénylés keretében érvényesíthetik. A rendelkezés 2022. július 1-jétől lép hatályba.

Áfa

A Javaslat nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget telepít a pénzforgalmi szolgáltatókra az általuk teljesített pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan a határon átnyúlóan nyújtott fizetésekkel kapcsolatban. A Javaslat meghatározza, hogy mely esetekben kell a fizetést határon átnyúlónak tekinteni, illetve hogyan állapítható meg a fizető fél és a kedvezményezett elhelyezkedése. A Javaslat értelmében a nyilvántartásban szereplő adatokról a pénzforgalmi szolgáltatónak naptári negyedévenként elektronikus formában adatot kell szolgáltatni, amennyiben az adott naptári negyedévben határon átnyúlóan eszközölt fizetések száma eléri a meghatározott küszöbértéket. Adatszolgáltatásra főszabály szerint a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója kötelezett. Amennyiben a kedvezményezett egyik pénzforgalmi szolgáltatója sem minősül a Közösség területén elhelyezkedőnek, úgy adatszolgáltatásra a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója kötelezett. A Javaslat meghatározza azt is, hogy milyen részletezettséggel szükséges vezetni a nyilvántartást.

Az állami adó- és vámhatóság 2021. második félévétől kezdve a számlaadat-szolgáltatásból, valamint az online pénztárgépek általi adatszolgáltatásból beérkező adatok alapján elkészíti az adóalanyok számára az áfa bevallás tervezetét. A Javaslat kiegészíti az ezen adatszolgáltatási kötelezettségből származó adatok adóhatóság általi felhasználásának célját az adóhatóság kibővülő feladatkörével.

Adóigazgatás

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény alapján székhely szolgáltatási tevékenységet csak olyan szolgáltató folytathat, amely a felügyeleti szervhez a tevékenységét bejelentette. E módosítást az adóigazgatási szabályok nem követték le. A kormányzat gazdaságfehérítő intézkedései részeként indokolt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezéseit az adóigazgatási eljárásban is érvényesíteni oly módon, hogy az állami adó- és vámhatóság csak olyan székhelyszolgáltató igénybevételét fogadja el, amely a fenti feltételeknek megfelel. Amennyiben az adózó e feltételnek az állami adó- és vámhatóság felhívása ellenére sem tesz eleget, az adószáma törlésre kerül.

 

Forrás: T/16208. számú törvényjavaslat

02_wbanner.jpg

Szólj hozzá