2021. dec 08.

Ismét a zárlati feladatokról - 3. rész

írta: Dr. Sztanó Imre
Ismét a zárlati feladatokról - 3. rész

A cikksorozat előző részében említettük, hogy az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni. A megfogalmazásból egyértelműen következik, hogy az egyéb gazdasági események egy részét a mérlegfordulónapját követően rögzítjük csak.

 woman-with-contracts_1098-13650.jpg

Ilyen gazdasági esemény lehet a terv szerinti értékcsökkenés is. Kérdés: milyen gyakorisággal kell elszámolni a terv szerinti értékcsökkenést. A számviteli törvény erre nem ad választ! Az értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága attól is függ, hogy milyen módszert választott a vállalkozás az értékcsökkenés meghatározásához. Így például, ha teljesítményarányos módszert alkalmaz, akkor a szükséges alapadatok rendelkezésre állásakor lehet elszámolni az amortizációt. Azt gondolom, hogy a terv szerinti értékcsökkenési leírást legalább negyedévente célszerű elszámolni, így az utolsó negyedév leírásának elszámolására a fordulónap utáni időszakban kerül sor.

 

Tartalmi okok miatt is az üzleti év utolsó negyedévet követően lehetséges rögzíteni a könyvekben a készletek elszámolásával kapcsolatos gazdasági események egy részét. Ezek közül a legkézenfekvőbb, hogy az üzleti év utolsó intervallumában előállított félkész és késztermékek nyilvántartásba vételére csak a fordulónap után kerülhet sor, megállapítva annak közvetlen önköltségét. A befejezetlen termelés – ide sorolva a befejezetlen beruházások, saját előállítású immateriális javakat is – elszámolására (közvetlen költségének megállapítására) csak a fordulónap után kerül sor.

 

Szükséges itt megemlíteni a készletek elszámolásával összefüggésben még néhány sajátosságot is. A készletelszámolás választott módszerének megfelelően kell elszámolni a készletcsökkenésekre jutó árkülönbözeteket, készletérték különbözeteket, árréseket. Előfordulhat, hogy a vállalkozás nem vezet folyamatos mennyiségi nyilvántartást, úgy meg kell állapítani a készlet mennyiségét és annak értékét is.

 

Elszámolástechnikai okok miatt is a fordulónapot követő időszakban kerül sor az utolsó havi bérfeladásokkal kapcsolatos tételek könyvelésére.

 

Amennyiben az ellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó – a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti – módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak.

 

Nyilvánvalóan könyvelni kell a leltáreltéréseket is. Zárlati feladatokat kell megoldani a céltartalékok elszámolásával összefüggésben. Természetesen ezen időszak feladatai között megjelennek az időbeli elhatárolások, valamint az eszközök és a források fordulónap értékeléséhez kapcsolódó elszámolási feladatok.

 

A sorozat következő részeiben ezekkel a  kérdésekkel foglalkozunk!

 

 

 

Szólj hozzá