2022. jan 02.

Ismét a zárlati feladatokról - VI. rész

írta: Dr. Sztanó Imre
Ismét a zárlati feladatokról - VI. rész

A zárlati feladatok célja alapvetően az, hogy elkészüljön a beszámoló és – többek között – a vállalkozás eredményét minél pontosabban határozzuk meg. Erre szolgál az időbeli elhatárolás.

 young-pretty-woman-working-with-laptop-taking-notes-desktop-office_231208-5894.jpg

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a számviteli alapelvek között nevesíti az időbeli elhatárolás elvét: „Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.” Az eredmény pontos megállapítása érdekében hivatkozhatunk az összemérés elvére is: „Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.”

 

Az eredményhatás szempontjából megkülönböztetünk aktív és passzív időbeli elhatárolásokat. Ebből következően beszélhetünk a bevételek, az árbevételek, valamint a költségek és a ráfordítások időbeli elhatárolásáról.

 

Az időbeli elhatárolások tehát mindig legalább két időszakot érintenek:

  • az állományba vétel időszakát és
  • a következő időszako(ka)t, amikor a korábban állományba vett időbeli elhatárolást vissza kell vezetni.

 

Az időbeli elhatárolások elszámolásával összefüggésben több kérdés is felvetődhet. Még a gyakorló könyvelőknek is gyakran dilemmát okoz, hogy mi minősül elhatárolásnak, céltartaléknak, esetleg követelésnek vagy kötelezettségnek. Ebből következően az érintett gazdasági eseményeket nagyon alaposan kell analizálni, hogy eldönthető legyen azok helyes elszámolása.

 

Másik kérdésként fogalmazódik meg, hogy mikor kell az időbeli elhatárolásokat elszámolni. Ha a tartalmukból indulunk ki, akkor a válasz egyértelmű: az év végén kell állományba venni az elhatárolásokat, vagyis az üzleti év fordulónapjára történő elszámolás kötelező.  De ez nem zárja ki évközben ne számoljunk el időbeli elhatárolást. A számviteli törvény nem szabályozza az időbeli elhatárolások elszámolásának gyakoriságát, így a vállalkozás számviteli politikájában dönthet azok könyveléséről.

 

Arra mindenképpen fel kell hívni a figyelmet, hogy az időbeli elhatárolások között nyilvántartott halasztott ráfordításokat és halasztott bevételeket már év közben is kötelező elszámolni!

 

Ezzel összefüggésben még felmerül az a kérdés is, hogy a nyilvántartott időbeli elhatárolás megszűntetését mikor kell könyvelni. Jellemzően e tételeket a tárgyévet követő évben, nyitás utáni rendező tételként számoljuk el. De előfordulhat az is, hogy a csak év közben rögzítjük a megszűntetését a könyvekben (például a pénzügyi elszámoláskor, vagy a számla beérkezésekor), de legkésőbb év végén könyvelni kell az időbeli elhatárolás kivezetését.

 

Szólj hozzá