2022. feb 14.

Értékkövetés magas infláció idején

írta: Dr. Rákosi Ferenc
Értékkövetés magas infláció idején

Az elmúlt évben a piaci szereplők kénytelenek voltak ismételten szembesülni egyes termékek és szolgáltatások, konkrétan elsősorban egyes élelmiszerek, nyersanyagok, energiahordozók árának robbanásszerű emelkedésével, továbbá ezekkel is összefüggésben a pénzpiaci hitelkamatok érezhető növekedésével, az infláció sok év óta nem látott szintjével.[1]

pexels-photo-6801648.jpeg

 

A változások intenzitása és gyorsasága miatt számos esetben felborul, de legalábbis veszélybe kerül a szolgáltatások és ellenszolgáltatások egyensúlya. Különösen a tartós, nehezen felmondható vagy hosszabb, határozott időtartamra kötött szerződéseknél okozhat gondot, hogy a szerződéskötéskor a felek a rendkívül alacsony inflációra és kamatszintre tekintettel a szolgáltatások ellenértékét a szerződés időtartamára rögzítették. A változatlan áron történő szolgáltatás-nyújtás miatt a fizető fél számára a szerződések fenntartása, az értékkövetés komoly veszteségekkel járhat.

A következőkben a blog jellegének megfelelően vázlatosan áttekintjük, hogy mit lehet tenni ilyen esetekben a már meglévő, tartós szerződések esetében, illetve új szerződések esetén milyen szerződéses kikötések alkalmazásával lehet felkészülni a következő időszak pénzromlására.

A lehetőségek függenek az adott gazdasági szektorban kialakult konkrét piaci helyzettől, ezért minden esetben konkrétan meg kell vizsgálni gazdasági szempontból is az egyes jogi megoldások alkalmazhatóságát.

 

  1. Meglévő szerződések esetén, különösen tartós, kölcsönösen előnyös üzleti együttműködés esetén a meglévő szerződéseket legegyszerűbb közös megegyezéssel módosítani, és az addigi rögzített árak/díjak helyébe inflációkövető ár- vagy díjmegállapodást érdemes kialkudni. Ennek lényege az, hogy a felek előre meghatározzák, hogy a szerződéskötéskor meghatározott ellenérték meghatározott időszak elteltével a felek újabb megegyezése nélkül egy választott indexálási módszer szerint növekszik. A bérleti szerződésekből az alacsony infláció miatt az utóbbi években „kikopott” a bérleti díj jellemzően a KSH valamelyik árindexéhez (legtöbbször a fogyasztói árindexhez) való kötése. A minimális mértékű infláció miatt sok esetben a felek eltekintettek a minimális árváltozás kiszámításától is.

 

  1. Egy másik gyakran alkalmazott lehetőség az ellenérték magyar forintban történő rögzítése helyett valamilyen devizanem, leggyakrabban euró vagy USD alkalmazása. Célszerű lehet a devizában meghatározott ellenérték esetében is valamilyen indexálási mechanizmust közbeiktatni (pl. euró esetében az EUROSTAT által közzétett euróövezeti inflációval történő indexálást). A szerződésekben pontosan meg kell határozni, hogy milyen indexet veszünk alapul. Amennyiben változik a kiválasztott index, akkor milyen helyettesítő indexet fognak a felek alkalmazni.

A devizában történő ellenérték rögzítés a forintárfolyam és a hazai, várhatóan magas infláció ellen jelentős védelmet nyújthat, azonban az adott ügyeletnél nem egyszerű a megfelelő deviza kiválasztása a keresztárfolyamok ingadozására tekintettel. Amennyiben a tényleges fizetés forintban történik, a szerződésekben pontosan rögzíteni kell, hogy milyen árfolyam alapján történik a fizetendő forintösszeg kiszámítása.

 

Az indexálás választott időtartama sem magától értetődő a jelen inflációs környezetben. Az energiaárak kiszámíthatatlan változása miatt a nyugodtabb időszakban megszokott éves árfelülvizsgálat vagy indexálás komoly üzleti veszteségeket eredményezhet.

 

 Új szerződések esetén az előzőekben ismertetett megoldásokat eleve célszerű alkalmazni a másik fél egyetértése esetén.

 

  1. A meglévő, előnytelenné, gazdasági szempontból fenntarthatatlanná váló szerződéseket végső esetben a szerződésben rögzítettek szerint vagy a Ptk. ide vonatkozó rendelkezései alapján közös megegyezéssel, ennek hiányában egyoldalúan is meg lehet szüntetni. A szerződések a határozott időtartamú vagy tartós jogviszonyt eredményező, határozatlan időtartamú szerződések esetén a szerződések egyoldalú megszüntetésének jogát korlátozhatják, pl. felmondási időhöz, meghatározott felmondási indok fennállásához köthetik az egyoldalú megszüntetést. Minden esetben jogi szakértő bevonásával célszerű megvizsgálni, hogy az előnytelenné vált szerződésből hogyan lehet komoly kártérítési igény vagy egyéb hátrányos jogkövetkezmény nélkül szabadulni. Jogi szakértő tudja mérlegelni, hogy az adott szerződéstípusra vonatkozó szabályok szerint könnyebb vagy nehezebb az egyoldalú megszüntetés alkalmazása (pl. a megbízási típusú szerződéseknél a különösebb jogkövetkezmények nélküli felmondhatóság jellemzőbb, mint a vállalkozási típusú szerződések esetében).

Bérlői, megrendelői, megbízói pozícióból célszerű eleve olyan rugalmas felmondási feltételeket kialakítani, amellyel az előzőekben jelzett váratlan, negatív üzleti hatások, a szerződések könnyebb úton történő megszüntetésével kezelhetővé válnak.

 

  1. Tartós jellegű, jogi vagy üzleti indokok alapján egyoldalúan nehezen megszüntethető esetekben lehetséges bírósági úton szerződésmódosítást kezdeményezni.

A Ptk. 6:192. §  (1) bekezdése szerint ugyan bármelyik fél kérheti a szerződés bírósági módosítását, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, és

  1. a) a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;
  2. b) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és
  3. c) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.

A bíróság a bérleti szerződéseket az általa meghatározott időponttól, legkorábban a szerződésmódosításra irányuló igény bíróság előtti érvényesítésének időpontjától kezdődően, tehát a jövőre vonatkozóan  úgy módosíthatja, hogy a körülmények megváltozása miatt egyik fél lényeges jogi érdeke se sérüljön.

A bíróság a fenti feltételeket igen szigorúan, gyakorlatilag szó szerint vizsgálja, és meglehetősen ritkán dönt a szerződésmódosítás mellett.

 

Az infláció a gazdasági élet minden szereplője számára 2022 egyik fő kérdése lesz. Különösen a pénzügyi és jogi területeken dolgozók, de a magánszemélyek számára is fontos, hogy szerződéskötést megelőzően a felmerülő problémákra és kockázatokra megfelelő megolddást találjanak. 

 

 

 

[1] 2021 decemberében az éves összevetésben számított infláció 7,4 százalék volt az MNB szerint (https://www.mnb.hu/letoltes/inflacios-alapmutato-aktualis-havi-ertekeles.pdf)

Szólj hozzá