; ; ; ;

„A Földet nem apáinktól örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön.” II. rész

2022. október 18. Dr. Sztanó Imre

Az ökológiai lábnyom az erőforrásmenedzselésben és társadalomtervezésben használt érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Másképpen fogalmazva az ökológiai lábnyom azt a területet jelenti tehát, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat (élelem, energia stb.). Mértékegysége hektár/fő/év. A biokapacitás pedig azt mutatja meg, hogy egy főre mekkora termőterület jut. Egy ország teljes biokapacitását a rendelkezésre álló termékeny területek hektárban mért nagyságával fejezhetjük ki.

recycle-g20ec1ed83_1280.png

Az ökológiai lábnyom és a biokapacitás összevetésével lehet eldönteni, hogy valamely ország természeti tőkéje elegendő-e az adott ország fogyasztási, illetve termelési tevékenységének a fenntartáshoz. Ha az  ökológiai lábnyom meghaladja a biokapacitást, akkor ökológiai deficit keletkezik, vagyis az ország ökológiailag fenntarthatatlan.

Az ökológiai lábnyom kifejezést először 1992.évben használta William Reis kanadai ökológus, aki Mathis Wackernagellel dolgozta ki az ökológiai lábnyom számításának módját. 

Az ökológiai lábnyom az emberi tevékenység környezeti hatásait méri hat különböző területen. Ezek a következők:

  • karbonlábnyom,
  • halászati lábnyom,
  • termőföld lábnyom,
  • legelő lábnyom,
  • erdő lábnyom és
  • beépített területek lábnyoma.

A karbonlábnyom, szénlábnyom azt mutatja, hogy globális felmelegedéshez (az éghajlatváltozáshoz) mennyivel járulunk hozzá. Lényegében kifejezi, hogy a fogyasztási szokások hogyan szennyezik a levegőt, a környezetet.

A halászati lábnyom összefügg a túlhalászással, vagyis ennek következtében egyes fajok eltűnhetnek, más fajok felszaporodnak és az egyensúly felborul. Természetesen termőföld szükséges az élelmiszerek, az az állati takarmányok előállításához, sőt a bioüzemanyagok előállítása is termőföldet igényel. Kérdés, hogy ezek előállítása milyen környezetvédelmi gondokat okoz. A monokulturális termesztés egyre több kérdést vet fel. Mindezeket a termőföld lábnyom fejezi ki.

A különböző állati termékek (hús, tej, tojás, gyapjú) előállítása ugyancsak mezőgazdasági területet igényel. A különböző állati termékek előállítása eltérő termőföld lábnyommal jár együtt. A legmagasabb értéket a marhahús előállítása okozza.

Az erdők kivágása is felvet egy sor környezetvédelmi kérdést. Jelentős az emberi infrasrtuktúrához kapcsolódó földterület nagysága is.

Újabban egyre többen hetedikként ide sorolják még a vízlábnyomot is. Az elfogyasztott víz mennyisége és annak előállítása egyre fontosabb kérdéssé válik. Természetesen itt nemcsak az ívóvízről van szó, hanem a különböző gazdasági tevékenységek vízszükségletéről is, illetve a szennyvíz elhelyezésének problémájáról.

A biodiverzitás magyarul az élővilág sokféleségét jelenti, legegyszerűbben megfogalmazva az élőlények fajainak összességét öleli fel. A biodiverzitást sajnos világszerte számos veszély fenyegeti. Bizonyos növény- és állatfajok egyre gyorsabban tűnnek el az emberi tevékenység következtében, gyakran megjelennek invazív fajok is. Sok növény- és állatfaj kihalt már, illetve pusztul ki ma is. Ebben nagy szerepet játszik a globális felmelegedés, amelyet alapvetően befolyásolnak üvegházhatású gázok, de a természeti tényezőknek is jelentős a szerepük.

 (A cikk internetes források felhasználásával került összeállításra)

süti beállítások módosítása