2022. okt 26.

Számviteli törvény változásai 2023. évtől I. rész

írta: Dr. Sztanó Imre
Számviteli törvény változásai 2023. évtől I. rész

2022. október 18-án benyújtásra került az egyes adótörvények módosításáról szóló T/1614. számú törvényjavaslat. A javaslat összesen 31 törvény módosítását tartalmazza. Szokásos módon a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény módosítása is az őszi adócsomag része. A változásokat/módosításokat a javaslat 124-137.§-ai tartalmazzák. A változások a következők:

pexels-photo-4491454.jpeg

  • társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés,
  • kiválás esetén alkalmazandó értékhatárok számítása,
  • egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményben lévő vagyoni részesedés kimutatása,
  • pénzügyi lízing miatti kötelezettség bemutatása a mérlegben,
  • az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozó előírás kiegészítése,
  • pótbefizetésre vonatkozó előírások pontosítása,
  • a vagyonmérlegben szereplő eredménytartalékra vonatkozó előírás kiegészítése,
  • létszám fogalom egyértelműsítése,
  • korengedményes nyugdíjra vonatkozó rendelkezés törlése,
  • könyvvizsgálói jelentésre vonatkozó előírás pontosítása,
  • technikai pontosítások.

Új szabályként jelenik meg a számviteli törvényben a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentéskészítési kötelezettség. 2021. december 1-jén került kihirdetésre a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló 2021/2101/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv. A számviteli irányelv értelmében egyes, 750 millió eurót meghaladó bevétellel rendelkező multinacionális vállalkozásoknak külön jelentésben  (CBCR - Country-by-Country Report) nyilvánosságra kell hozniuk a társasági adóval kapcsolatos információkat. A Javaslat ezen közzétételi kötelezettség szabályait tartalmazza. Az új közzétételi kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket 2023. június 22-éig kell átültetni, és a 2024. június 22-én vagy azt követően kezdődő üzleti évre vonatkozóan kell először alkalmazni.(134/D-134/H §, 141/I §))

A számviteli beszámoló típusát a vállalkozó nagyságot jelző három mutatóértékek (a mérlegfőösszeg, az éves nettó árbevétel, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma) alapján kell meghatározni. Kiegészítésként került a törvénybe a kiválás esetén alkalmazandó értékhatárok számításának módja. A számviteli törvény általános jelleggel rendelkezik arról, hogy egy új, jogelőd nélkül alapított vállalkozó esetén hogyan kell figyelembe venni a beszámoló típusát, valamint a könyvvizsgálati kötelezettséget meghatározó értékhatárokat. A rendelkezések azonban nem térnek ki arra, miként kell eljárni kiválás esetén a kiválással létrejött vállalkozó esetén. A módosítás hiánypótló rendelkezésként meghatározza, hogy ilyenkor a jogelőd nélkül alapított vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (9.§)

Az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt az intézményi formában működő különböző egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményekben lévő vagyon nagysága. A számviteli törvény jelenleg hatályos előírása azonban az intézményi formában működő szervezetekben lévő vagyoni részesedést nem tekinti tulajdoni részesedésnek. A tulajdonosok szempontjából ugyanakkor a valós vagyoni helyzet bemutatása azt indokolja, hogy ezen vagyoni részesedések is kimutatásra kerüljenek a mérlegében. A módosítás ennek érdekében rendelkezik arról, hogy az egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményekben lévő vagyon is kimutatásra kerüljön tulajdoni részesedésként, azzal, hogy – az egyszerűsítés érdekében – lehetővé teszi a tulajdonolt intézmény legutolsó beszámolójának mérlegében szereplő saját tőke értékének megfelelő értékelését. A módosításhoz átmeneti rendelkezés is kapcsolódik. (27.§, 49.§, 54.§, 177.§)

Pontosításra került a pénzügyi lízing miatti kötelezettség bemutatása a mérlegben.

Az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében indokolt volt előírni, hogy a hosszú lejáratú kötelezettségek között kimutatott pénzügyi lízing tartozás mérlegfordulónapot követő üzleti évben esedékes törlesztő részletét – a kötelezettségekre vonatkozó általános előírásoknak megfelelően – a rövid lejáratú kötelezettségek között kell a mérlegben kimutatni. (42.§)

Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozó előírás kiegészítése Uniós számviteli irányelvi előírások alapján az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozóknak csak néhány információt kell megadniuk a kiegészítő mellékletben. Ugyanakkor vannak olyan választási lehetőségek, amelyek szorosan összefüggnek az adózással és amelyek esetében azokról, az általános előírások szerint indokolt a kiegészítő mellékletben információt adni. (96.§)

Pótbefizetésre vonatkozó előírások pontosításra kerültek. A hatályos törvényi előírások a pótbefizetésre vonatkozó rendelkezésekben gazdasági társaságot nevesítenek, mint alkalmazót, miközben a Polgári Törvénykönyv a szövetkezetek esetében is lehetővé teszi a pótbefizetés intézményének alkalmazását. A módosítás ennek megfelelően a pótbefizetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazók körét kiterjeszti a vállalkozóra, amely magában foglalja a gazdasági társaság mellett többek között a szövetkezetet is. (38.§)

Szólj hozzá