2023. jan 16.

Munkaügyi változások 2. rész

írta: Dr. Sztanó Imre
Munkaügyi változások 2. rész

Az Országgyűlés a 2022. december 7-i ülésnapján elfogadta a törvény egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvényt. A munka törvénykönyv változásait a 107-151. §-ok tartalmazzák. A cikk első részében már említettük, hogy összesen 37 törvény módosult. A módosítások oka elsősorban a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése, de emellett több technikai jellegű pontosítást is tartalmaz a törvény. A következőkben néhány – önkényesen kiválasztott – lényeges változást ismertetünk:

munkaugyi_valtozasok_2_resz_1.jpg

 

A módosítások egyik alapvető oka „A szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló, 2019. június 20-i, (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelv” átültetése a hazai jogrendszerbe. Ezen túlmenően figyelembe kellett venni az EU 2019/1152 irányelvét az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről. Ennek megfelelően szabályozásra került az apasági szabadság, a szülői szabadság, a gondozói szabadság kérdésköre, valamint a rugalmas munkafeltételek biztosításának szabálya. Rögzítésre került a vis maior távollét elismerése is.

 

  1. a) Apasági szabadság

Az  apa gyermeke születése esetén legkésőbb a  gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az  örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadság első öt munkanapig terjedő tartamára a munkavállalót távolléti díj, hattól tíz munkanapig terjedő tartamára a távolléti díj negyven százaléka illeti meg. Az apasági szabadság első öt munkanapja tekintetében a munkáltató költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályokat kormányrendelet szabályozza. A második öt nap költségei a munkáltatót terhelik. Az apasági szabadsághoz való jog nem tehető függővé a munkában töltött idő tartamától vagy a szolgálati idő hosszától.

 

  1. b) Szülői szabadság

Ezen jogintézmény a magyar jogrendszerben ezidáig nem szabályozott jogosultságot állapít meg, mely alapján valamennyi munkavállaló – az irányelv szerint - egyénileg jogosult négy hónapos szülői szabadságra, amelyet a gyermek nyolcéves koráig jogosult igénybe venni. A szülői szabadságot legfeljebb két részletben kell kiadni. A magyar szabályozás szerint a munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony a gyermek születését vagy örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követően egy éve fennálljon. A munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki.

A munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj tíz százalékára jogosult. (Ezt csökkenteni kell az egyidőben igénybe vett ellátások összegével.) Az apasági és a szülői szabadság pénzben nem váltható meg!

 

  1. c) Gondozói szabadság

Az Irányelv rögzíti, hogy a gondozási feladatokat ellátó férfiaknak és nőknek több lehetőségük legyen a munkaerőpiacon maradni, minden munkavállalónak biztosítani kell a jogosultságot évente legalább öt nap gondozói szabadságra, ezen időtartam alatt díjazás biztosítása nem kerül előírásra. A gondozói szabadság azoknak jár, akik súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójukat vagy a velük közös háztartásban élőket személyesen gondozzák.

 

  1. d) Vis maior távolmaradás

A tagállamoknak biztosítani kell, hogy minden munkavállaló jogosult legyen arra, hogy sürgős családi okból adódó vis maior alapján távol maradhasson a munkából olyan betegség vagy baleset esetén, amely elengedhetetlenné teszi a munkavállaló azonnali jelenlétét.

 

  1. e) Rugalmas munkafeltételek

Az Irányelv meghatározza, hogy rugalmas munkafeltételeket a munkavállaló számra a gyermek nyolcéves koráig biztosítani kell rugalmas munkabeosztással, munkaidő csökkentésével vagy otthoni munkavégzés engedélyezésével.

Az új előírások szerint a szülőknek gyermekük 4 éves koráig a munkáltató köteles biztosítani a részmunkaidő lehetőségét, amennyiben ezt a munkavállalók igénylik. A gyermek nyolcéves koráig kérhetik majd a munkavégzési hely, valamint a munkarend módosítását, továbbá távmunkát is igényelhetnek a szülők, amit csak kellő indoklással utasíthat el a munkáltató.

A törvény tartalmazza a jogosultsági kört, az időtartamot és a díjazást is.

Szólj hozzá