2023. jan 17.

Munkaügyi változások 3. rész

írta: Dr. Sztanó Imre
Munkaügyi változások 3. rész

A cikk második részében az apasági szabadság, a szülői szabadság, a gondozói szabadság, a rugalmas munkafeltételek, a vis maior távollét szabályait foglaltuk össze.munkaugyi_valtozasok_3_resz_kicsi.jpg

A változások hatására kiszélesedett a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége. Az irányelv új munkavállalói minimumjogokat hoz létre, új szabályokat
vezet be a munkavállalók számára a munkafeltételeikről nyújtandó információk tartalmára, formájára és ütemezésére vonatkozóan. A törvénytervezet tartalmazza az információnyújtási kötelezettség új szabályaira, a próbaidő kikötésére, a munkaidő-beosztás módosításával kapcsolatos garanciákra, a kiszámíthatóbb és biztonságosabb foglalkoztatási formára való áttérésre, továbbá a munkáltató által ingyenesen biztosítandó kötelező képzések
igénybevételére vonatkozó új szabályokat.

Az eddig tájékoztatási kötelezettség tehát kibővül, így tájékoztatni kell a munkavállalót a következőkről is:

  • a munkaviszony kezdete és tartama,
  • a munkahely,
  • a hét azon napjai, amelyekre munkaidő osztható be, valamint a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő- és befejező időpontja, továbbá a rendkívüli munkaidő lehetséges tartama és a munkáltató tevékenységének sajátos jellege,
  • a munkáltató képzési politikája, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartama, valamint
  • a hatóság megnevezése, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti.

 

Az irányelv előírja a munkáltató számára, hogy a munkafeltételekben bekövetkezett változásokról a lehető leghamarabb, de legkésőbb a módosítás hatálybalépésének napján írásban tájékoztassa a munkavállalót. Az irányelv előírja, hogy a munkáltatók már az első munkanapon, de legkésőbb a hetedik naptári napon írásban tájékoztassák a munkavállalókat a munkaviszony legfontosabb, alapvető jellemzőiről.

A munkaszerződés teljesítése szempontjából alapvető információnak számít az irányelv vonatkozásában a munkahely, a munkaviszony tartama, a határozott idejű munkaviszony vége.

A napi munkaidő tartamán túlmenően az írásbeli tájékoztatásnak meg kell jelölnie:

  • a naptári hét azon napjait, eze(ke)n belül azt az időszakot (kezdő- és befejező időpontot), amelyre vonatkozóan a munkáltató munkaidő-beosztást közölhet,
  • a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamát, továbbá
  • a munkáltató tevékenységének sajátos jellegét.

Az irányelvkonform szabályozás ezentúl nem havi, illetve heti átlagban határozza meg a tájékoztatási kötelezettséget keletkeztető minimális munkaórák számát, hanem – összhangban a magyar munkajog rendszerével – a napi munkaidő minimumát határozza meg a kötelezettség teljesítésének feltételeként. Eszerint, amennyiben a munkavállaló napi munkaideje a munkaszerződés alapján nem haladja meg a fél órát, abban az esetben a munkáltató mentesül a részletes írásbeli tájékoztatási kötelezettség alól.

A munkáltató felmondása esetén főszabály szerint indokolási kötelezettség áll fenn, így ezekben az esetekben a szabályozás biztosítja a munkaviszony megszüntetésének munkáltató általi indokolását. Azonban bizonyos esetekben (így a próbaidő időtartama alatt, a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló, illetve a vezető állású munkavállaló esetében) a munkáltatót felmondása esetén nem terheli indokolási kötelezettség. Ez utóbbi esetkörökben is biztosítani szükséges tehát az irányelvekben foglalt védelmet.

A jelenlegi szabályozás szerint munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság munkavállaló által kért időpontnak megfelelő kiadását megtagadhatja, illetve a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja. 

Szólj hozzá