; ; ; ;

Egy kis munkavédelem… I./3. 2. rész

2018. február 19. Puszti Tibor

A „kék” jogosítvány megszerzését lehetővé tevő jogszabály, a targoncavezetők képzéséről szóló 5/1985. (VII.1.) IpM-BkM-MÉM együttes rendelet 1985. július 01-től 1990. április 3-ig volt hatályban.

targonca_vezeto_munkavedelem.jpg

Ebben az időszakban lehetett az e rendelet 1/a, 1/b vagy 1/c számú mellékletében meghatározott tanfolyami óraterv alapján „szállító- és vontatótargonca”, „belsőégésű motor meghatású homlok-emelővillás targonca” vagy „villamos meghajtású homlok-emelővillás targonca” kategóriában indult tanfolyam eredményes elvégzésével targoncavezetői jogosítványt szerezni. A jogosítványt szerző munkavállalók bármely, a bejegyzett kategóriának megfelelő targonca vezetésére jogosulttá váltak, azzal, hogy akik homlok-emelővillás targoncavezetői tanfolyamot végeztek, azok szállító- és vontatótargoncát külön vizsga nélkül is vezethetnek. A jogosítvány nemcsak a gyakorlati vizsgán használt géptípusra, hanem bármilyen, a kategóriának megfelelő gyártmányú és típusú targoncára érvényes, annak műszaki paramétereitől (pl. terhelhetőségétől) függetlenül.

E jogosítvánnyal rendelkezők az ország területén bármelyik munkáltatónál vállalhatnak a jogosítvány bejegyzésének megfelelő targoncavezetői tevékenységet. A jogosítvány érvényességét senki sem vitathatja, a KHEM rendelet nem vonatkozik rá. Véleményem szerint egy jogszerűen megszerzett jogosultságot jogszabály utólag nem szüntethet meg, valamint annak gyakorlását, aránytalan sérelmet okozva nem korlátozhatja. Tehát személyes véleményem az, hogy ezt a jogosítványt a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően állították ki, és ez a szerzett jog csak „kihalással” szűnhet meg. Ugyanez mondható el az 1. részben példaként felsorolt egyes gépkezelői (vezetői) jogosultságokról is, azzal a megkötéssel, hogy a „munkahelyi igazolvány” és az emelőgép vezetői igazolvány” csak annál a munkáltatónál érvényes, ahol a tanfolyamot és a vizsgáztatást megszervezték. Ezek az igazolványok a jogutód munkáltatók telephelyein (munkahelyein) jelenleg is használhatók.

A telefonbeszélgetés alapján arra a következtetésre jutottam, hogy F. Gábor 2012-ben a közlekedési, informatikai és a postaügyi ágazathoz tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 17/2010. (XI.25.) NFM rendelet (a továbbiakban: NFM rendelet) 1. sz. mellékletének 1. sorszáma alatt meghatározott építő- és anyagmozgatógép kezelője szakképesítés 31 582 06 0010 31 06 OKJ számon jegyzett targoncavezető szakképesítés-elágazásnak megfelelő szakképesítő bizonyítványt is megszerezte. Az NFM rendelet a tanfolyami képzés szakmai és vizsgakövetelményeit az 2. sz. mellékletének 1. sorszáma alatt részletezi. A VII. Egyebek c. részében a szakképesítő bizonyítvány megszerzése idején az alábbiakat határozta meg: „Az egyes szakképesítés-elágazásokban megszerzett szakképesítés a szakképesítés-elágazás megnevezésének megfelelő gépek kezelésére nyújt államilag elismert képesítést, amelyek a következő 1-7. gépcsoportokba sorolhatók.”

A VII. Egyebek c. részben a gépcsoportok között vannak felsorolva azon targoncák, melyek kezelésére az OKJ szakképesítő bizonyítvány államilag elismert képesítést jelent:

 „5. Targoncák

5.1. Gyalogkíséretű targonca (3312)

5.2. Vezetőüléses targonca (3324)

5.2.1. Emelővillás targonca

5.2.2. Vezetőt is emelő árugyűjtő targonca (komissiózó)

5.2.3. Vontató és szállító targonca

5.2.4. Önjáró utaslépcső

5.2.5. Egyéb vezetőüléses targonca

5.3. Vezetőállásos targonca (3313)

5.3.1. Emelővillás targonca

5.3.2. Vontató és szállító targonca

5.3.3. Egyéb vezetőállásos targonca”

Az előzőekben idézett VII. Egyebek c. rész még a következőket írta elő: „A közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásról szóló miniszteri rendeletben meghatározott gépcsoportok esetében a gépkezelőnek a gépcsoportra előírt érvényes gépkezelői jogosítvánnyal is rendelkeznie kell.”.

Ezzel a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 40/2009. (VIII.31.) KHEM rendelet (a továbbiakban: KHEM rendelet) 1. sz. mellékletében meghatározott gépkezelői jogosítványra hivatkozik, melyet a szakképesítő vizsga után még meg kell szerezni. Az az igazolás, amit az OKJ vizsgáztató szervezet a gyakorlati vizsga letételéről a bizonyítvány mellett kiadott, nem minősül jogosítványnak.

A leírtak értelmében az OKJ tanfolyam letétele után tehát F. Gábornak még be kell iratkoznia a KHEM rendelet szerinti, az OKJ képzésnél alacsonyabb szintű képzést megvalósító olyan (gyakorlati) szaktanfolyamra is, melynek célja, hogy arra a gépre, melyen egyszer már OKJ gyakorlati vizsgát tett, ismét gyakorlati vizsgát tegyen és arra gépkezelői jogosítványt kaphasson. A jogosítvány meglétét kizárólag a kibocsátó (közlekedési) hatóság ellenőrzi, illetve csak akkor ellenőrizheti, ha a gépkezeléssel megbízott F. Gábor a 3324 számú gépcsoporton belül besorolt vezetőüléses targoncát a közúti közlekedési ágazatban (közterületen) üzemelteti.

Folytatjuk…

 

Felhívjuk Tisztelt Olvasóink szíves figyelmét arra, hogy a fenti tájékoztatóban foglaltak nem minősülnek szakértői véleménynek, a leírtak személyes szakmai véleményként ajánlható munkavédelmi gyakorlatot tükröznek, így az felek közötti vagy bíróság, illetve más hatóság előtti jogvitában nem használható fel. Minden konkrét ügyben való döntés ezért – a körülmények gondos mérlegelése után – az érintett felek kötelezettsége és felelőssége.

Cikksorozat korábbi része:

http://perfekt.blog.hu/2018/02/12/egy_kis_munkavedelem_i_3_1_resz

süti beállítások módosítása