Mostanában gyakran hallunk arról, hogy az adóhatóság gyakorolta az Adózás rendjéről szóló törvény 24/A. § által számára biztosított jogait, másként fogalmazva, élt ezzel a hatáskörébe utalt felhatalmazással.
Mint oly sok más esetben, itt is objektív feltételek határozzák meg azt, hogy egy adózó ilyen súlyos szankcionálásban részesüljön.
Az okok, tételesen:
1.)Az adózó által megadott levelezési címre/székhelyre postai úton elindított irat, egymást követő két alkalommal ’a címzett ismeretlen’ jelzéssel érkezett vissza, vagy a levélszekrény hiánya miatt kézbesíthetetlen volt.
2.)Az adóhatóság revizorai által végzett helyszíni megkeresés során megállapították, hogy az adózó a székhelyén nem lelhető fel.
3.)Az adózó az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási vagy adófizetési kötelezettségének a határidőtől vagy az esedékességtől számított 365 napon belül - a hatóság felszólítása ellenére – nem tett eleget.
Való igaz, hogy az adószám felfüggesztéséről előzetesen nem kap figyelmeztetést az érintett, de a fenti felsorolás alapján belátható, hogy a figyelmeztetés minimum az első két esetben, a pusztába kiáltott szó lenne.
A harmadik okot - vagyis amikor a bevallási vagy befizetési kötelezettségének nem tett eleget az érintett -, kivétel nélkül megelőzi az adóhatóság előzetes felszólítása, a következményekre való figyelmeztetéssel együtt.
Nem dolgom, hogy az adóhatóság védőügyvédjének szerepében tetszelegjek, de azt kénytelen vagyok megjegyezni, hogy az objektív okok valamelyikének fenn kell állniuk ahhoz, hogy a hatóság a szankciót alkalmazhassa.
