; ; ; ;

Tényleges tulajdonos - szerzői kérdés

2015. szeptember 30. Dr. Kothencz Éva

Kérdés:
„Hogyan kell a tényleges tulajdonosokra vonatkozó nyilatkozatot megtennünk, ha cégünknek két jogi személy tulajdonosa van? A tulajdonos jogi személyek valamennyi természetes személy tulajdonosát fel kell tüntetnünk?

partnership-526409_1280.jpgVálasz:
Kérdése minden bizonnyal a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben (a továbbiakban: Kbt.; közbeszerzési törvény) szabályozott ún. „off-shore” kizáró okkal kapcsolatos.

A Kbt. 56. §-a (1) bekezdésének k) pont kc) alpontja szerint nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában az olyan gazdasági szereplő, aki olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető. A szükséges igazolás módját a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-ának ib) alpontja adja meg: e szerint az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy olyan társaságnak minősül-e, amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek; ha az ajánlattevőt (vagy részvételre jelentkezőt) nem jegyzik szabályozott tőzsdén, akkor a Pmt. 3. §-ának r) pontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevének és állandó lakóhelyének bemutatását tartalmazó nyilatkozatot szükséges benyújtani.

Felmerül, hogy ki minősül a Pmt. rendszerében tényleges tulajdonosnak? E tekintetben a Pmt. 3. §-ának r) pontja a következőket rögzíti:

ra) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
rb) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,
rc) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak,
rd) alapítványok esetében az a természetes személy,

1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár, továbbá
re) az ra)-rb) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője.

Látható, hogy a Pmt. – a kérdése alapján releváns – 3. §-ának ra) alpontja a tényleges tulajdonos fogalmi körébe csak a huszonöt százalékot elérő tulajdoni hányaddal rendelkezőket sorolja. A tulajdoni hányaddal lehet közvetlenül vagy – mint az Önök esetében – köztes társaságon keresztül közvetett módon rendelkezni. Ilyen esetben a Ptk. 8:2. § (4) bekezdésében leírt módon kell a közvetett tulajdoni hányadot megállapítani. A Ptk. hivatkozott bekezdése így szól:

„Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik”.

Példával érzékeltetve, ha társaságukban (ajánlattevőben) két jogi személy (köztes társaság) gyakorolja a tulajdonosi jogokat 50-50%-ban, ahol „A” tulajdonosban X.Y. (befolyással rendelkező1) 70, míg Z.ZS. (befolyással rendelkező 2) 30%-ban tulajdonosok, akkor a természetes személyek közvetett tulajdoni aránya (befolyása) alatt a köztes jogi személy befolyásának olyan hányadát értjük, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Azaz 70 x 0.5, illetve 30 x 0.5. Következésképpen a két tulajdonos közül csak X.Y.-t kell feltüntetni tényleges tulajdonosként, mert ő 35%-os közvetett tulajdonosi hányaddal rendelkezik az ajánlattevőben. „B” tulajdonos esetében ugyanígy kell eljárni a közvetett tulajdoni hányad megállapítása tekintetében.

süti beállítások módosítása