Az átláthatóság és az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása nemcsak a versenyeztetési eljárás során, hanem a szerződések teljesítésének időszakában is érvényesítendő meghatározó alapelvek. Fokozott érdek fűződik ugyanis ahhoz, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések az abban foglaltaknak megfelelően teljesüljenek.
2015. november 1-je óta az új közbeszerzési törvény (a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény; Kbt.) több olyan elemet is tartalmaz, amelyek a szerződések szerződésszerű teljesítését hivatottak megerősíteni. Ez egyfelől új ajánlatkérői kötelezettségekkel jár, másfelől növeli az ajánlattevők eljárás során tett vállalásaikért való felelősségét.
Az új előírások alapján az ajánlatkérők kötelesek ellenőrizni és dokumentálni azon szerződéses kötelezettségek teljesítését, amelyeket az ajánlatok értékelése során figyelembe vettek. Alapelvi jogsértést valósít meg az az ajánlatkérő, ha olyan, a szerződésszegésből eredő igény érvényesítéséről mond le, amely alapját képező ajánlattevői kötelezettséget az ajánlatok értékelése során figyelembe vett. Hasonló megítélésű, ha a szerződésszegés eredményeként a szerződés tartalmától olyan mértékben térnek el a felek, amelyet szerződésmódosítással nem lehetne kezelni [Kbt. 142. § (2) bek.].
A nem megfelelő szerződés teljesítéshez kifejezett semmisségi ok is kapcsolódik. Ennek a lényege, hogy az új előírások alapján semmis az olyan szerződésmódosítás, amely arra irányul, hogy a nyertest mentesítse a kiíró olyan szerződésszegés, illetve annak következményei alól, amelyért a nyertes felelős. Ugyancsak tilos, hogy az ajánlatkérő átvállaljon a nyertes ajánlattevőt terhelő többletmunkaköltséget vagy indokolatlanul egyéb, a nyertest terhelő kockázatot [Kbt. 142. § (3) bek.].
A fentiekben vázolt kötelezettségek és következmények ismerete fényében így tovább nő a a szerződések megfelelő előkészítésének, szövegezésének és biztosítéki rendszere kialakításának jelentősége .
A szerződések megfelelő teljesítését új, a Közbeszerzési Hatósághoz telepített hatósági jogkör is szolgálja. Az új Kbt. a Közbeszerzési Hatóságot ugyanis hatósági ellenőrzés lefolytatására jogosítja fel a nem megfelelő szerződés módosítások és a szerződések teljesítése kapcsán [Kbt. 142. § (4) bek.]. Az ellenőrzési tevékenység részleteit végrehajtási rendelet tartalmazza. A Közbeszerzési Hatóság 2016. évre vonatkozó, az ellenőrzés alá vont ajánlatkérőket és konkrét szerződéseket tartalmazó ellenőrzési terve a Hatóság honlapján elérhető.
Fontos kiemelni, hogy a Kbt. idézett rendelkezéseit a Kbt. 2015. november 1-jei hatályba lépést megelőzően megkezdett eljárások eredményeként kötött szerződésekre is alkalmazni kell [Kbt. 197. § (1) bek.].
