Új törvény a behajtási költségátalányról?
A Ptk. és a Ptké. helyett a jövőben önálló törvény szabályozná a sokat vitatott behajtási költségátalány kérdését.
Mivel az eddigi szabályozás nem vált be, az Országgyűlésnek idén március 4-én benyújtott T/9538 számú törvényjavaslat szerint a vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezettet kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank — késedelem kezdő napján érvényes — hivatalos deviza- középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre tarthatna igényt. Azaz a törvényjavaslat elfogadása esetén a behajtási költségátalányt nem lenne kötelező igényelni, az a jogosult számára csupán lehetőség lenne.
A behajtási költségátalányt az arra jogosult a késedelem bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül követelhetné.
A kötelezett a behajtási költségátalány megfizetésére nem lenne köteles, ha az erre irányuló igény érvényesítése során a késedelmét ki tudja menti.
A behajtási költségátalány megfizetésére irányuló kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít.
A behajtási költségátalányt kizáró vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés a törvényjavaslat szerint semmis.
A törvényjavaslat egyidejűleg kiegészíteni javasolja a számviteli törvény 177. §-át egy új, (56) bekezdéssel:
„(56) A behajtási költségátalányról szóló 2016. évi.., törvény hatálybalépésével egyidejűleg a vállalkozó a könyvviteli nyilvántartásában (mérlegében) kimutatott, behajtási költségátalányból származó kötelezettséget – ha azt ezen időpontig tőle a jogosult nem követelte -- az egyéb bevételekkel szemben megszünteti.”
Az új törvényi rendelkezéseket már a 2015. évi beszámolók esetében is alkalmazni kellene.
