Az új közbeszerzési törvény (a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény; Kbt.) több újítást is tartalmaz az ajánlatok értékelési szempontjai körében. A változások a közbeszerzési tárgyú uniós irányelvekre [lásd az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU Irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről] vezethetőek vissza.
Az irányelv, és ezzel összhangban a Kbt. is szakít azzal az eddig következetesen képviselt állásponttal, mely szerint alkalmassági jellegű szempontok figyelembe vétele kizárt az értékelés során. Főszabályként természetesen továbbra is igaz az említett tétel, de egy szűk területen – a teljesítésben közreműködő személyi állomány tekintetében – áttörte azt az uniós jogalkotó.
Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy bizonyos körülmények fennállása esetén az ajánlattevők személyével kapcsolatos tényező az ajánlatok bírálati szempontjává váljon. Az új Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja értelmében ugyanis a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok vonatkozhatnak – többek között – a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettségére, képzettségére és tapasztalatára, ha a személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára. Ez annyiban jelent újszerű megközelítést a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a szakemberek, a teljesítésben résztvevők figyelembe vételére eddig kizárólag az alkalmassági szempontok körében volt lehetőség.
A Kbt. ugyan nem tartalmaz további eligazítást, hogy az említett eset mikor fordulhat elő, e tekintetben a 2014/24/EU irányelv bevezető rendelkezései (preambulumbekezdései) támpontul szolgálnak: az ilyen típusú odaítélési szempont jellemző alkalmazási területeként példaként említi a szellemi szolgáltatásokra irányuló szerződéseket, ezen belül a tanácsadással vagy az építészeti szolgáltatásokkal kapcsolatosakat.
Fontos hangsúlyozni tehát, hogy nem általában van lehetőség az ajánlattevő szakembereinek értékelésére a bírálati szempontok között, hanem a szerződést teljesítő személyi állomány szervezete, képzettsége, tapasztalata tehető a bírálat szempontjává, ez is azzal a megszorítással, amennyiben a szerződés teljesítésében résztvevő személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára.
Végezetül nem kizárt adott közbeszerzési eljárásban a személyi állomány alkalmassági szempontok között és bírálati szempontként való szerepeltetése. A Kbt. 76. § (6) bekezdés d) pontja – az értékelési szempontokkal kapcsolatban támasztott követelmények között – kifejezetten utal erre az eshetőségre, tisztázva a két előírás egymáshoz való viszonyát. E szabály rögzíti, hogy a szerződés teljesítésében résztvevő személyi állomány értékelése esetén, ha az eljárásban e körülményekhez alkalmassági feltétel is kapcsolódik, egyértelműen el kell különíteni, hogy mely feltételek képezik a teljesítéshez minimálisan szükséges elvárást (alkalmassági követelmény), és melyek jelentik ezen felül az értékeléskor figyelembe vett tényezőket.
