A 2017. évi költségvetési törvény benyújtását követően a Kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a jövő évre vonatkozó adótörvény-módosításokat, valamint a új költségvetési törvényt megalapozó ún. saláta-törvényjavaslatot is. Utóbbinak része a Munka Törvénykönyvének módosítása is. Ebből emelünk ki néhányat.
Változnak a pihenőidő szabályai. A munkáltatónak a munkavállaló részére a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között általában továbbra is legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítania.
A napi pihenőidő idő tartama legalább nyolc óra az osztott munkaidőben,a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében. A készenlétet követően – a hatályos szabályozástól eltérően – nem kell pihenőidőt biztosítani, ha a munkavállaló munkát ténylegesen nem végez.
Új pontosító rendelkezés, hogy ha a pihenőidő a nyári időszámítás kezdetére esik, 11 óra helyett legalább tíz, illetve nyolc óra helyett legalább hét óra pihenőidőt kell biztosítani.
Ha a munkaidő beosztás szerint egymást követően két napi pihenőidőt adnak ki, ezek együttes tartama legalább huszonkét óra lehet.
Ha vasárnapra készenlétre osztanak be egy munkavállalót, a vasárnapot közvetlenül megelőző szombatra a munkavállalót rendes munkaidőre jelenleg nem lehet beosztani. A jövőben ez a korlátozás megszűnne.
A salátatörvény javaslat szerint némileg változnának a vezetőkre vonatkozó munkajogi előírások is. A vezetők esetében a munkáltatók és a munkavállalók fő szabályként a munkaszerződésben az Mt. általánosan kötelező rendelkezéseitől eltérhetnek, a kivételeket az Mt. 209. § (2) bekezdése tartalmazza. A jelenlegi módosítás lehetővé teszi, hogy a vezetőkre is kiterjedhessen a kollektív szerződések hatálya. A jövőben a vezetők esetében a munkaszerződésben sem lehet korlátozni azt a munkavállalói jogot, hogy gyermekük 3. éves koráig a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vegyenek igénybe.
A felmondási korlátozások körében várandósság, illetve emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés időtartama alatt a munkáltató abban az esetben nem szüntetheti meg felmondással a munkavállaló munkaviszonyát, ha a felmondási korlátozások alapjául szolgáló tényekről a munkavállaló előzetesen tájékoztatta a munkáltatót. A tervezett módosítás szerint, amennyiben a munkavállaló a felmondás közlését követően jelenti be a munkáltatónak a várandósságot, illetve a kezelés tényét, a munkáltató 15 napon belül, írásban visszavonhatja a felmondást. Lehetőségről van tehát szó, nem kötelezettségről.
