Visszatérő jellegű szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárásunk eredménytelenül zárult. Erre hivatkozással módosíthatjuk-e a régi Kbt. alapján kötött szerződésünket az újabb szerződés megkötéséig?
Kérdésük kapcsán mindenek előtt azt szükséges tisztáznunk, hogy a korábbi közbeszerzési törvény alapján kötött szerződések módosítása tekintetében milyen időállapot szerinti jogszabály alapján kell eljárni?
Jóllehet, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt., új Kbt.) főszabály szerint 2015. november 1-jén lépett hatályba, és rendelkezéseit az ezen időpontot követően megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre és azok módosítására, továbbá a velük kapcsolatos jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni, az új Kbt. tartalmaz egy speciális szabályt is. E szerint, „a 139. §, a 141. §, a 142. §, a 153. § (1) bekezdés c) pontja és a 175. § rendelkezéseit alkalmazni kell e törvény hatálybalépését megelőzően megkezdett beszerzések vagy közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül történő módosításának lehetőségére (…).”[Kbt. 197. § (1) bekezdésének második fordulata]
Tekintettel arra, hogy főszabálytól elérést engedő sajátos szabály tartalmazza a szerződés módosítására vonatkozó rendelkezés (Kbt. 141. §) meghivatkozását is, ezen előírást a korábbi Kbt. (lásd: a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény) alapján megkötött szerződések módosítására is alkalmazni kell.
Rögzíthető tehát, hogy a korábbi Kbt. alapján megkötött szerződés módosítása kapcsán az új Kbt. szabályait kell figyelembe venni.
A kérdés tartalmi részét illetően pedig a következőket jegyezzük meg.
Az új Kbt. 141. §-a a szerződés módosításának több, egymástól független jogalapját tartalmazza. Az Önök által említett körülmény (közbeszerzési eljárás eredménytelenné válása miatti szerződésmódosítás) kapcsán figyelmükbe ajánljuk a Kbt. 141. § (2) bekezdésében foglalt szerződés módosítási okot. Az itt foglalt, ún. „de minimis” módosítási jogalap kettős értékkorlátozáshoz kötött. Erre hivatkozással akkor módosítható a szerződés, amennyiben a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése nem éri el
- egyfelől az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén az uniós értékhatárt,
- másfelől szolgáltatás és árubeszerzés esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás, építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át;
valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez.
Tekintettel arra, hogy a szóban forgó szerződésmódosítási jogalap nem foglalkozik a szerződés módosítását indokoló körülményekkel (azaz arra bármely okból sor kerülhet), így a Kbt. 141. § (2) bekezdése a szerződés időbeli hatályának meghosszabbítására is alapul szolgálhat. Ennek mindössze az a feltétele, hogy az ellenszolgáltatás növekedése ne érje el a jelzett értékek egyikét sem, továbbá, hogy a módosítás illeszkedjen az eredeti szerződés jellegéhez.
