Kártérítés és a kártalanítás elhatárolása, jelentősége, áfa megítélése
Jog és adózás szempontjából lényeges ennek a két fogalomnak az elkülönítése, bár első olvasatra, akár azonos fogalmaknak is gondolhatnánk.
1.) Jogi elhatárolása azért lényeges, mert a 2013. évi V. törvény az uj ptk. 6. könyve a kötelmekkel foglalkozik, XXII. fejezet ( 6:142 §.) Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért:
- „Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni.
- Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.”
A kártalanítás a kártérítéssel szemben azt jelenti, hogy a bekövetkezett kár nem jogellenes magatartás következménye.
Akár kártérítés, akár kártalanításról beszélünk, mindkettő károkozásnak minősül, így mindkettő után térítést kell fizetni.
A kártalanítás tipikus esetei a kisajátítás, pl. az ingatlanok tulajdonjogának kivételes és közérdekű célra kártalanítás ellenében történő megszerzése.
Az elkülönítésnél mindig azt kell vizsgálni, hogy jogellenesség áll-e fenn, ha igen, akkor kártérítésről, ha a jogellenesség nem állapítható meg, akkor kártalanításról beszélünk.
A törvény tiltja a jogellenes károkozást, ezért a PTK. tv. 6:520 § értelmében:
Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt
a) a károsult beleegyezésével okozta;
b) a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl;
c) szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy
d) jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi.
2.) Adójogi megítélése az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény tükrében.
1.) Kártérítés:
- Az Áfa törvény 65 §.a értelmében: „Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja - ha e törvény másként nem rendelkezik - a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja.
- Az áfa törvény 259. paragrafusa 6. pontja értelmében: ellenérték: bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést;
Tehát a törvény értelmében a kártérítésként fizetett /kapott összegek nem tekinthetők termékértékesítésnek és szolgáltatás nyújtásnak, nem tartozik az áfa törvény hatálya alá.
2.) Kártalanítás:
- Az Áfa törvény 13. §(1) Szolgáltatás nyújtása: bármely olyan ügylet, amely e törvény értelmében nem termék értékesítése.
(2) Az (1) bekezdésben említett ügylet magában foglalja az alábbiakat is:
a) vagyoni értékű jogok időleges vagy végleges átengedését;
b) kötelezettségvállalást valamely tevékenység egészbeni vagy részbeni abbahagyására, vagy annak végzésétől való tartózkodásra, illetőleg valamely helyzet tűrésére.
A kártalanítás a törvény értelmében szolgáltatás nyújtásnak minősülnek, a törvény hatálya alá tartozik, fizetendő, és levonható áfát keletkeztet. Mint ilyen számlaadási kötelezettséget is maga után von.
- Például, ha valaki elvállal egy munkát, és a megrendelő a munka megkezdése előtt, vagy közben eláll a szerződéstől, mert a PTK. törvény lehetőséget ad a szerződéstől való elállásra, vagy felmondásra, ilyenkor a jogellenesség nem állapítható meg. Az addig felmerült költségeket kártalanítás címén kell megfizetni, tehát áfa törvény hatálya alá kerül.
- Ha viszont pl. kötbért kötünk ki a szerződésben, jogellenes magatartás miatt az kártérítésnek minősül, így nem tartozik az áfa törvény hatálya alá.
