Munkavédelmi képviselő kötelező választása
Szigorították a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény-t és 2016.07.08-tól új szabályok léptek be.
Az általános rendelkezésen belül az alapelvek:
5. §7E törvény biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők jogait és kötelezettségeit, nem érintve a munkavállalói érdekképviseleteknek más jogszabályban - így különösen a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.), a közszolgálati tisztviselőkről, az állami tisztviselőkről, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényekben - szabályozott, munkavédelemmel kapcsolatos jogait.
A törvény hatálya:
9. §(1). bek. szerint a törvény hatálya kiterjed minden vállalkozásra, teljesen minden, hogy milyen szervezeti formában, történik. A törvény a tulajdoni forma között sem tesz különbséget.
A munkavédelmi érdekképviseletet minden munkáltatónak biztosítani kell, és a munkavállalókkal folytatott tanácskozást kell tartani.
Eszerint azon munkáltatóknál, ahol a munkavállalók létszáma legalább 20 fő (az eddigi 50 fővel szemben), ott munkavédelmi képviselő választást kell tartani 70 /A §. (1) bek. A törvénymódosítás hatályba lépését, vagyis 2016. július 8-át követően fél éven belül meg kell tartani a munkavédelmi képviselő választást azon munkáltatóknál, ahol még nincs választott munkavédelmi képviselő. Egyéb esetben a megváltozott szabályokat a mandátum lejáratát követő választásnál kell alkalmazni. A választás lebonyolítása továbbra is a munkáltató kötelezettsége.
Amennyiben a munkáltatónál kötelező munkavédelmi képviselőt választani, de a választást a munkáltató nem szervezi meg, vagy a választást ugyan megszervezi, de nem biztosítja a megválasztott munkavédelmi képviselő működési feltételeit, úgy a munkáltatót a munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírsággal sújtja.
