Elszámolható-e saját munkavállalók belső képzése a
szakképzési hozzájárulás terhére?
Ha igen, milyen feltételekkel?
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Sztv.) 5.§ d) pontja alapján a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára nyelvi képzés, szakmai képzés, és pl. a gépjárművezetői engedély megszerzésére irányuló egyéb képzések költségeivel a fizetendő szakképzési hozzájárulás összege a törvényben felsorolt feltételekkel és korlátokkal, részben csökkenthető. A csökkentéssel összefüggő adminisztratív és részletes szabályokat a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet tartalmazza.
Az elszámoláshoz szükséges a felnőttképzési törvény (Fktv.) szerinti felnőttképzési szerződés, az Mt. szerinti tanulmányi szerződés kötése, illetve az érintett munkavállalók kötelezése a belső képzés elvégzésére. (Ezekben az esetekben ugyanis a belső képzések költségei nem a munkavállalót, hanem teljes egészében a munkáltatót terhelik.) A csökkentés feltétele, hogy az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt adatszolgáltatást az állami szakképzési és felnőttképzési szerv (NSZFH) felé a tárgyévet követő év január 12. napjáig a hozzájárulásra kötelezett teljesíti. Az NSZFH az adatszolgáltatásban foglaltakat ellenőrzi, az esetleges szabálytalanságokról tájékoztatja a NAV illetékes szervét. A keletkezett iratokat (felnőttképzési szerződés, tanulmányi szerződés, kötelezés, képzések számlái stb.). 10 évig meg kell őrizni.
Míg külső képzés esetén a felmerült költségek közül elszámolhatók a képzési díjak, a vizsgadíjak, a vizsgáztatási díjak, igazolt utazási költségek (ha nem a telephelyen, székhelyen van a képzés vagy a vizsga), a hozzájárulásra kötelezett által belső képzés esetén az oktatóknak a Számvtv. 79. § (1) bekezdésében meghatározott - kizárólag a ténylegesen megtartott órákra vonatkozóan figyelembe vett - személyi jellegű ráfordításai, az oktatóknak és a képzésben részt vevő munkavállalóknak a képzési projekthez közvetlenül kapcsolódó működési költségei - így a felhasznált anyagok és fogyóeszközök, az eszközök és berendezések értékcsökkenése számolható el (a képzési projekt céljaira való tényleges használatuk mértékéig). Az elszámolható költségek körébe tartozik a rendelet szerinti utazási és szállásköltség, a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költségei, valamint a képzésben részt vevő munkavállalóknak a Számvtv. 79. § (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű ráfordításai és általános közvetett költségek - így adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek -, azokra az órákra vonatkozóan, amikor ténylegesen részt vettek a képzésen. A hozzájárulásra kötelezett által külső, belső képzés esetén elszámolható személyi jellegű költségek tekintetében a képzésben részt vevő munkavállaló személyi jellegű költségei vonatkozásában csak a képzésben ténylegesen eltöltött idő vehető számításba, az ebből termelésben eltöltött idő vagy annak megfelelője levonása után. Az oktatók, tanácsadók, illetve a képzésben részt vevő munkavállaló személyi jellegű ráfordításaiból elszámolható költség havi (huszonkét munkanapra vetített) mértéke nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második évre vonatkozó Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott adatok szerint a versenyszférában foglalkoztatottak havi átlagkeresetének kétszeresét.
Az elszámolásnál figyelembe kell azonban venni, hogy a felsorolt költségek maximális támogatási intenzitása fő szabályként nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. Tíz százalékponttal növelhető az intenzitásmérték a megváltozott munkaképességű vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén, az e munkavállalókra jutó költségekre vonatkozóan, továbbá ugyanígy 10 százalékponttal a középvállalkozásnak és 20 százalékponttal mikro-, vagy kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén. A támogatás mértéke nem lehet több a képzésben résztvevőnként és képzési óránként a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegének (minimálbér) 6 százalékánál.
