Ezek a fogalmak módosultak a félévkor benyújtott adócsomagban, valamint az év végén elfogadott adócsomagban is.
Végül a 2016. CXXV.tv. (MK: 182. száma) pontosította a kiküldetés fogalmát, és megszüntette a munkatörvénykönyvétől való függőséget. E pontosítás egyértelművé tette, hogy kiküldetésnek minősül az is, mikor a munkavállaló a lakóhelyéről indul a munkaszerződéstől eltérő munkavégzésre, és nem érinti a székhelyet, vagy a telephelyet.
SZJA tv. 3 §. 10.11. pontja alapján
„Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét).”
„Kiküldetés: a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, így különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást. Kiküldetésnek minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is. E rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek.”
A munkavállaló részére a rendeletmódosítás kapcsán január 13-tól már csak a 15 forint 60 százaléka a kötelező mérték. (azaz a korábbi 9 forint). A különbség (6 forint) megadása pedig a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 25. § (2) bekezdése azonban a 15 Ft adómentességét biztosítja.
Ezen összeg számolható el akkor is, ha a munkavállaló a munkába járás költségeinek megtérítését kéri.
