Nemrégiben foglalkoztunk a kisadózók társadalombiztosítási jogállásának néhány kérdésével, megállapítva többek között, hogy a főállású kisadózóra immár a Tbj. 5. § (1) bekezdése szerint is kiterjed a biztosítás, noha a biztosítására vonatkozó részletes szabályokat továbbra is a 2012. évi CXLVII. (Kata.tv.) törvény tartalmazza.
Ezek közül első helyen említjük meg, hogy a törvény 10. §. (1) bekezdése szerint a főállású kisadózóra e jogállásának tartama alatt terjed ki a biztosítás. A biztosítás tartama tehát eltér a fizetéssel lefedett időtartamtól. Például, ha egy biztosított (tehát főállású) jogviszonya március 3-án szűnik meg, akkor – noha március hóra még meg kell fizetnie a teljes összegű (50 vagy 75 ezer) forintos KATÁT, de a biztosítása e jogcímen csak március 3-ig állt fenn.
Ugyanakkor, a Kata.tv. 10. § (1a) bekezdése alapján, ha a kisadózó egyéni vállalkozó szünetelteti a vállalkozói tevékenységét a biztosítása abban a hónapban szünetel, amelyben a kisadózó után az adót nem kell megfizetni. Tehát, ha egy kisadózó március 5-től szünetelteti a tevékenységét, akkor – mivel márciusra még KATA fizetési kötelezettsége van – a biztosítása április 1-től szünetel.
Hogy kit kell főállású (biztosított), illetve nem főállású, (tehát nem biztosított) kisadózónak tekinteni, azt a törvény 2. szakaszának 8. alpontja határozza meg. E felsorolásból - az év január 1-jétől hatályos – h) pontra hívjuk fel a figyelmet, amely azt rögzíti, hogy nem minősül főállásúnak az a kisadózó sem, aki gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll. Mindez érdemi változást az érintettek vonatkozásában nem jelent, hiszen a nevelőszülői foglalkoztatás jogviszony 2016-ban is munkaviszonynak – mégpedig a NAV álláspontja szerint heti 36 órát elérő munkaviszonynak – minősült, ami pedig szintúgy mentesíti a kisadózót a „főállású” státusz alól.
Ahogy arra már többször utaltunk, a főállású kisadózó teljes körű biztosított, ami a havi 50 ezer forintos KATA megfizetése esetén a pénzbeli ellátások vonatkozásában ez évben már (szemben a korábbi 81.300 forinttal) 90 ezer forintos ellátási alapot jelent. Az önkéntes döntéssel választhat havi 75 ezer forintos KATÁ-hoz az eddigieknél szintén magasabb ellátási alap (136.500 helyett) 150 ezer forint társul.
Ugyanakkor, ha az új ellátási alapokat összevetjük a jelenleg hatályos minimálbér összegével, akkor azt látjuk, hogy a kisadózók a minimálbérrel számított ellátási alaptól „még messzebb” kerültek. Például míg 2016-ban egy havi 50 ezer forintot fizető főállású kisadózó 12 x 81.300 = 975.600 : (12 x 111.000 = 1.332.000) x 366 = 268 nap szolgálati időt szerzett, addig ugyanez a kisadózó 2017-ben 12 x 90.000 = 1.080.000 : (12 x 127.500 = 1.530..000) x 365 = 258 nap szolgálati időt szerez.
(Zárójelben jegyezzük meg, hogy az arányos szolgálati idő kizárólag a nyugellátás összegét érinti, a nyugdíj jogosultághoz szükséges 15 vagy 20 év szolgálati idő, illetve a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idő vonatkozásában semmilyen hátrányt sem jelent! Ezekben az esetekben 1 nap biztosításban töltött idő = 1 nap szolgálati idő, függetlenül a járulékalap összegétől.)
Amennyiben korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő főállású kisadózóról van szó, esetében az éves kereseti korlát (minimálbér 18-szorosa) számításánál kizárólag a havi ellátási alap (90 ezer vagy 150 ezer forint) összegét kell figyelembe venni. A Kata tv. 8. § (6) bekezdésében említett 40 százalékos adóalap, illetve a 10. § (3) bekezdésében említett jövedelem e tekintetben semmilyen szerepet nem játszik.
A nem főállású kisadózó változatlanul nem biztosított, a havi 25 ezer forintos KATÁ-ért „cserében” semmilyen társadalombiztosítási ellátás sem illeti meg. Ellátási alapja tehát 0, ami azt is jelenti, hogy a kisadózói tevékenységéből származó bevételét, jövedelmét nem kell figyelembe venni a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátáshoz, illetve az öregségi nyugellátáshoz kapcsolódó kereseti korlát számítása során.
A nem főállású kisadózó számára nem teszi lehetővé a jogszabály, hogy a 25 ezer forintnál magasabb összegű KATA fizetését vállalja. Ugyanakkor e 25 ezer forintot abban az esetben is meg kell fizetnie, ha több kisadózói jogviszonya van, illetve más vállalkozásában kiegészítő tevékenységét folytató vállalkozóként egészségügyi szolgáltatási járulék terheli.
