Európai cégazonosító, székhelyszolgáltatás,
megszűnik a beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása miatti törvényességi felügyeleti eljárás
A Kormány nevében 2017. áprilisában benyújtott T/15052-es törvényjavaslat alapján az Európai Bizottság által működtetett e-Justice portálon keresztül elérhetők lesznek a korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok, európai részvénytársaságok az európai egyedi azonosítóval (EUID) rendelkező külföldi vállalkozások fióktelepeinek, kereskedelmi képviseleteinek legfontosabb cégbírósági adatai, létesítő okiratai, számviteli beszámolói. A rendszerhez való csatlakozás érdekében a magyar kft-t, rt-k és az előzőekben említett cégtípusokhoz tartozó, nálunk bejegyzett cégek is európai egyedi azonosítószámot kapnak, amelyet a cégjegyzék is tartalmaz. (A felsorolt cégtípusokba tartozik a Magyarországon bejegyzett cégtípusok kb. háromnegyede.)
A jelenleg csak az egyes nemzeti cégbíróság honlapjain, illetve erre szakosodott vállalkozások útján, térítés ellenében elérhető adatok a jövőben egységes rendszeres keresztül (sajnos, azonban továbbra is részben térítés ellenében) igényelhetők. A jogszabály előírná, hogy a céginformációért igényelt térítési díj mértéke nem haladhatja meg az adatközléssel felmerült költségekét.
Az egyébként továbbra is önálló nemzeti cégnyilvántartási rendszerek összekapcsolásával létrehozott közös platform azt is biztosítani fogja, hogy a több tagállamot érintő csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárásokról az érintettek időben értesülhessenek. Ehhez ma több tagállam cégértesítőjének folyamatos figyelésére lenne szükség, ami rendkívül nehézkes és költségigényes.
A törvényjavaslat indoklásából kiderül, hogy az Európai Unióban letelepedett vállalkozások versenyképességének növelése, a gazdaság élénkítése, valamint egy vállalkozásbarát jogi és pénzügyi környezet kialakítása érdekében 2009- 2010 folyamán uniós intézkedéscsomag került elfogadásra, amelynek célja a tagállamok cégnyilvántartásainak összekapcsolása. A benyújtott törvényjavaslat 89/666/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 2005/56/EK és a 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolása tekintetében történő módosításáról szóló 2012/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (BRIS irányelv) hazai végrehajtására irányul. Az összekapcsolt rendszer a tervek szerint 2017. június 8-án kezdi meg működését.
A törvényjavaslat két új felhatalmazást is tartalmaz miniszteri rendelet kiadására. Az egyik az előzőekben írt közös platform működtetéséhez és az adatigényléshez kapcsolódik. A másik, várhatóan megjelenő miniszteri rendelet azonban az Art. székhelyszolgáltatásra vonatkozó bejelentési kötelezettsége kapcsán a székhelyszolgáltatással kapcsolatos, amellyel a Blog egy másik cikkében foglalkoztunk. Az Indoklás szerint törvényi szinten továbbra sem szükséges az ügyvédek, ügyvédi irodák székhelyszolgáltatására vonatkozó, korábban hatályon kívül helyezett rendelkezésekhez hasonlóan a székhelyhasználat, székhelyszolgáltatás szabályait, lehetséges eseteit törvényben szabályozni, azonban miniszteri rendelet fogja várhatóan rendezni a székhelyszolgáltató/székhelyszolgáltatás ellenőrzésével kapcsolatos kérdéseket.
A törvényjavaslat hatályon kívül helyezni javasolja a számviteli beszámoló elmulasztása miatti különleges törvényességi felügyeleti eljárást, amely az indoklás szerint éves szinten több ezres
ügyszámot is jelentett a cégbíróságok számára.
A beszámolók közzétételéről és letétbe helyezéséről a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 153-154/B. §-a, a mulasztás jogkövetkezményeiről az Art. 174/A. §-a rendelkezik. A cégeknek 2009 óta a céginformációs szolgálatnak kell elektronikus úton megküldeniük a beszámolókat.; a cégbírósághoz már az iratot letétbe helyezés céljából nem kell benyújtaniuk. A hatályos Ctv. a beszámoló letétbe helyezése, valamint közzététele elmulasztása miatti törvényességi eljárás szabályai között rögzíti, hogy az állami adóhatóság értesíti a cégbíróságot, ha a cég a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az alkalmazott adójogi jogkövetkezmények ellenére sem tett eleget. Ezt követően, szigorú határidők szerinti törvényességi felügyeleti eljárás indult (vagy indult volna megfelelő cégbírósági kapacitás esetén), amely a cég kénytörléséhez vezetett. Egyidejűleg azonban a NAV az Art. alapján is felhívja az adózót a pótlásra, és nemteljesítés esetén hivatalból törli az adószámot, amelyről értesíti a cégbíróságot, és kéri a cég megszűntnek nyilvánítását, azaz gyakorlatilag két, lényegét tekintve azonos tartalmú, rendeltetésű cégbírósági kényszertörlési eljárás folyhat párhuzamosan. A törvényjavaslat szerint ezután csak az adószám törléssel érintett cégek megszűntnek nyilvánítására irányuló törvényességi felügyeleti eljárás marad meg.
