2017. jún 07.

A keresőtevékenység tiltása - 5. rész

írta: Széles Imre
A keresőtevékenység tiltása - 5. rész

A keresőtevékenység tiltása, illetve korlátozása a szociális, illetve társadalombiztosítási ellátásokkal összefüggésben 4.

Nyugdíj és kórhatár előtti ellátás III.

keresotev_5_resz.jpg

Sorozatunk előző részében a nyugellátás, illetve korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság melletti jövedelemkorlát meghatározásának a szabályival foglalkoztunk. Nem tértünk azonban ki arra, hogy milyen következményekkel jár, ha valaki túllépi az éves kereseti korlátot.

A jogszabály szerint (társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény 83/B § (1) bekezdése) az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkórhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást (a Tny. 84. § alkalmazásával) vissza kell fizetni.

A Tny. 84. (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy aki nyugellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, folyósítása vagy felvétele neki felróható. 

Márpedig jelen esetben a nyugellátás felvétele egyértelműen felróható, mivel a Tny. 97. § (5) bekezdése értelmében a nyugellátásban részesülő személy 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti.

Ettől függetlenül nyugdíjbiztosítás a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizettetéséről – az bejelentés, illetve a NAV által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján - hivatalból dönt.

Az automatizmus ellenére, célszerű figyelemmel kísérni a kereseti korlát alakulását, hiszen a nyugdíj folyósításának szüneteltetésének ideje alatt az érintetett járulékalapot képező jövedelmét – noha a Tny. 83/B szakaszának (4) bekezdése értelmében nyugdíjasnak minősül – az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény 25. §-a szerint egyéni járulékként a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék is terheli. (Az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék alól ez időszak alatt azonban munkaviszony esetén is mentesül.) Mivel a 3 százalék levonásának elmulasztása a munkavállaló jogszerűtlen nyilatkozatának a következménye, az ezzel kapcsolatos esetleges szankciók is őt terhelik.

És végül szót kell ejtenünk az öregségi nyugdíj melletti munkavégzés egy speciális korlátjáról. A Tny. 83/C. §-a arról rendelkezik, hogy az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas

  • közalkalmazotti jogviszonyban,
  • kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban,
  • bírói szolgálati viszonyban,
  • gazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban,
  • a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy
  • a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

Az említett jogviszonyokban történő munkavégzés – persze akadnak kivételek, mentességek – kizárja a nyugellátás folyósítását.

Ahogy utaltunk rá a nyugdíj szüneteltetésének tartama alatt – a járulékfizetésre vonatkozó speciális szabály figyelembe vételével – is saját jogú nyugdíjasnak minősül, ami azt is jelenti, hogy az újbóli folyósítás során a jogosultat az ellátás szüneteltetést megelőző összegének a Tny. 22/A. § szerinti 0,5 százalékos növeléssel, továbbá az időközben végrehajtott emelésekkel - a növelés időpontjának és az egyes emelések esedékességének figyelembevételével - növelt összege illeti meg.

A nyugdíj szüneteltetése alatti kereset tehát alapjául szolgál a 0,5 százalékos nyugdíj növelésnek, ugyanakkor a kereseti korlát számításánál nem kell figyelembe venni az ebben az időszakban szerzett jövedelmet.

Szólj hozzá

praktikum jo tudni