A gyűjtőszámla alkalmazásának legfontosabb szabályai,
a gyűjtőszámla és határozott idejű elszámolású ügyletek összehasonlítása
Az áfa törvény 164. §-a lehetőséget biztosít az adózó számára gyűjtőszámla kibocsátására, amennyiben ugyanannak a személynek vagy szervezetnek a teljesítés napján egyidejűleg, vagy az adott naptári hónapban több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít.
A fentieket tekintve, tehát a jogszabály alapvetően két esetben engedi a gyűjtőszámla kibocsátását,
- ha több ügylet is teljesült az adott naptári hónapban,
- vagy pedig adott teljesítés napra vonatkozólag, ha a teljesítés napján több ügylet is teljesült.
Az adott naptári hónapot meghaladóan a gyűjtőszámla kibocsátását csak kivételes esetben engedi az áfa törvény: az adóalany a gyűjtőszámlát az egy naptári hónapot meghaladó, de a rá vonatkozó adó megállapítási időszakot meg nem haladó időszakban is kibocsáthatja ugyanannak a személynek, szervezetnek több általa teljesített ügyletről, feltéve, hogy ezen gyűjtőszámlában nem tüntet fel a 89. § szerint adómentes termékértékesítést vagy olyan szolgáltatásnyújtást, amely után az adót a Héa-irányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást igénybe vevő fizeti.
Ez tehát azt jelenti, hogy a naptári hónapot ugyan kivételes esetben meghaladhatja az adózó, de ha pl. negyedéves áfa kötelezett, akkor ezt az időszakot nem lépheti át, még akkor sem, ha a gyűjtőszámlában nincs a 89. § szerinti Közösségen belüli adómentes termékértékesítés.
Amennyiben a felek adott naptári hónapban, vagy pedig a naptári hónapot meghaladóan kívánnak gyűjtőszámlát kibocsátani, úgy ezt automatikusan nem tehetik meg, erről a feleknek előzetesen megállapodást kell kötniük. Azt azonban nem teszi kötelezővé a jogszabály, hogy a megállapodásnak írásban kell megtörténnie, tehát a felek akár szóban is megegyezhetnek, bár egy később felmerülő ellenőrzés esetén a bizonyíthatóság érdekében mégis ajánlott a megállapodást írásba foglalni.
A számla kibocsátásra nyitva álló idő is egy kicsit másképp alakul gyűjtőszámla esetében, a 164. § (4) bekezdésének értelmében, az ésszerű idő számítása az alábbiak szerint alakul:
- naptári hónap esetében a naptári hónap
- ha a naptári hónapot meghaladóan történik a gyűjtőszámla kibocsátása, úgy a gyűjtőszámla kibocsátására kötelezett adóalanyra vonatkozó adómegállapítási időszak utolsó napjától kell számítani.
Ahogy a fent leírtakból is láthatjuk, a jogszabály a gyűjtőszámla kiállításának gyakoriságára nem ír elő különösebb rendelkezéseket, tehát az is megfelel az áfa törvényünk szabályainak, ha a felek, úgy állapodnak meg, hogy pl. hetente, vagy kéthetente készítenek gyűjtőszámlát.
A jogszabály tehát azt nem mondja ki, hogy egy adó-megállapítási időszakban csak egy gyűjtőszámla készülhet, azt viszont igen, hogy ha a felek gyűjtőszámla kiállításáról előzetesen megállapodtak, akkor egy adó-megállapítási időszakban legalább egy gyűjtőszámlának készülnie kell.
Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy a gyűjtőszámla és a határozott idejű elszámolású ügyletek esetében hol húzható meg a választóvonal, vagyis a két jogszabályhely alkalmazásának megkülönböztetése hogyan lehetséges.
Nézzük hát egy kicsit az összehasonlítást:
|
Megnevezés |
Határozott időre szóló elszámolás |
Gyűjtőszámla |
|
Áfa törvény rendelkezése |
58. § |
164. §, 171. § |
|
|
Felek megállapodása szerint |
|
|
Az alkalmazás feltételei |
A felek a szerződésben arról állapodnak meg, hogy a termékértékesítésről, szolgáltatás nyújtásról előre meghatározott időszakonként számolnak el. A termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.
|
Az ügyeletek teljesítési időpontjai megmaradnak, vagyis különböző, konkrét teljesítési időponttal meghatározott és elszámolt teljesítések vannak. A teljesítéseket nem egyenként számlázza az adóalany, hanem alkalmazza az áfa törvény 164. illetve 171. §-át vagyis, több különböző – de azonos adó megállapítási időszakba eső – teljesítési időpontú szolgáltatást, illetve termékértékesítést egy számlában szerepeltet. |
|
Számlázási szabályok |
Egy teljesítési időpont szerepel a számlán, ez a dátum megegyezik az ellenérték megtérítésének az esedékességével. (kivételek: Áfa törvény 58.§. (1a), (2), (3), (4) A számla tartalmi részében nem kell a konkrét teljesítési napokat jelezni, csak az adott elszámolási időszak értékesítésének vagy szolgáltatásnyújtásának elszámolását, mennyiség, egységár, ill. érték feltüntetése mellett. |
Nincs konkrét teljesítési időpont, hiszen a számla tartalmi részében az egyes ügyleteket a konkrét teljesítési időponttal megjelölve tételesen, soronként ki kell részletezni. A gyűjtőszámlában az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen, egymástól elkülönítve úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai - a 169. § j) és m) pontja szerinti csoportosításban - összesítetten szerepeljenek. |
