2017. aug 16.

Diákként dolgozni 2. rész

írta: Széles Imre
Diákként dolgozni 2. rész

Közvetlenül vagy diákszövetkezeten keresztül?

Diáknak vállalkozókra vonatkozó szabályok áttekintése után pár sor erejéig foglalkozzunk azzal a helyzettel, amikor közvetlenül „az utcáról” kerül sor – többnyire nyilván szünidőben – diákok alkalmazására.

Ebben az esetben – eltekintve a 18 év alattiakat érintő speciális munkajogi szabályoktól – az érintettekre minden vonatkozásban (biztosítási kötelezettség elbírálása, bejelentés, járulék- és szociális hozzájárulási adófizetés) az általános szabályokat kell alkalmazni.

diakmunka_2_resz.jpg

A munkaviszonyában biztosított diák keresőképtelensége esetén a nem diák munkavállalókkal megegyező szabályok szerint jogosult betegszabadságra, illetve ezt követően táppénz illeti meg. Ennek tartama azonban 18 évet már betöltött diákok esetében vélhetően rövid lesz, hiszen főszabály szerint a biztosított táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő ideig kaphat.

Ugyanakkor a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. (Eb.tv) törvény 46. §-ának (4) bekezdése szerint biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné.

Így például egy 17 éves középiskolás diák akár 3 nap munka után is jogosult lehet 2 héten át táppénzre feltéve, hogy a jogviszonya ez alatt fennáll.

Ha ne talántán üzemi baleset következtében válik a diák munkavállaló keresőképtelenné, akkor a baleseti táppénz – az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül – akár egy éven keresztül is jár a számára, sőt tartama legfeljebb egy évvel meg is hosszabbítható. (A baleseti táppénz folyósítását a munkaviszony megszűnése sem befolyásolja.)

A pénzbeli ellátások mellett a biztosítási jogviszony létesítő diák szolgálati időt is szerez. Ez jelen élethelyzetében különösebben nem tűnik fontosnak a számára, ugyanakkor, ha abból indulunk ki, hogy a pár évtizede diákmunkát végző hölgyek milyen erőfeszítéseket tesznek arra, hogy hajdani diákkoruk minden teljesített szünidei munkanapja jogosultsági időként elismerésre kerüljön, bizony ez sem érdektelen szempont.

A másik – az előzőnél lényegesen gyakoribb forma – a diákszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatás. A diákszövetkezet tagjaként végzett munka vonatkozásában a Tbj. 5. § (1) b) pontja kategorikusan fogalmaz: miszerint nem terjed ki a biztosítás az iskolaszövetkezet nappali tagozatos hallgatójára, 25. életéve betöltéséig még a tanulói, hallgatói jogviszony szüneteltetésének a tartama alatt sem.

A Tbj. R. 4. § (6) bekezdése szerint a járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek tekintetében a Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tanulmányokat folytató tanulónak, hallgatónak az a személy minősül, aki

A tanulmányok szünetelésének időtartama alatt azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, valamint a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot.

E szabályrendszernek a közvetlen pozitív hozadéka, hogy a diák bérét nem terheli semmilyen társadalombiztosítással összefüggő kötelezettség sem, azaz a munkáltató nem fizet utána szociális hozzájárulási adót, és nem von le tőle egyéni járulékokat. Hátránya viszont, hogy a diákot e jogviszonya alapján semmilyen társadalombiztosítási ellátás sem illeti meg, és még üzemi baleseti esetén sem jogosult baleseti ellátásra.

A járulékfizetés alóli mentesség, azonban nem jelenti az, hogy dolgozó diák bruttó munkabére megegyezik a „nettójával”, hiszen a 15 százalékos személyi jövedelemadót természetesen le kell vonnia a kifizetőnek.

És végül, ha egyszerűsített foglalkoztatás keretében kerül sor a diákok alkalmazására, akkor a kötelezettségek és ellátások tekintetében a nem diákok munkavállalókkal megegyező szabályok vonatkoznak rájuk.

 

 

Szólj hozzá

praktikum jo tudni