; ; ; ;

Diákmunka – a szünidő után

2017. szeptember 20. Dr. Rákosi Ferenc

Tanévkezdetkor sok diákot és szülőt foglalkoztat az a kérdés, hogy a szünidőben megszokott, „normál munkaviszonyban”, egyszerűsített foglalkoztatás keretében vagy diákszövetkezeteken keresztül történő munkavégzési lehetőség megszűnésével a tanulás mellett milyen egyéb munkalehetőségek adódnak, és örökzöld témaként, hogy azokkal kapcsolatban milyen adózási kérdések merülnek fel. A jogszabályok és a NAV vonatkozó információs füzetei (2017. évi 47. és 72.) alapján próbálunk meg választ adni néhány kérdésre.

workshop.jpg

A tanítási-szorgalmi időszakban a diákok által leggyakrabban végzett tevékenységek lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása (korrepetálás, nyelvoktatás stb.) otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás adójogi szempontból (a 2010. évi XC. törvény) szerint háztartási munkának minősülnek, amennyiben a tevékenység kizárólag természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására szolgál.

A foglalkoztató havonta, vagy célszerűen több hónapra előre az ügyfélkapun keresztül elektronikusan (17T1043H nyomtatványon) vagy telefonon (a 185-ös hívószámon) köteles bejelenteni az adóhatóságnak a foglalkoztató és a foglalkoztatott adóazonosító jelét (utóbbi esetében a tb-azonosító jelet is), valamint a foglalkoztatás kezdő napját. A regisztráció díja foglalkoztatottanként 1000 Ft, amelyet a NAV Háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj bevételi számlára - 10032000-01076215 - történő készpénzfizetéssel, vagy az ügyfélszolgálatokon bankkártyával, vagy ha pénzforgalmi számlával rendelkezik, átutalással a bejelentés napját magában foglaló hónapot követő hó 12. napjáig kell megfizetni.  A bejelentés mindkét forma esetén módosítható vagy visszavonható.

A bejelentés vagy a regisztrációs díj megfizetésének elmulasztása esetén 100 e Ft összegű mulasztási bírság is kiszabható.

A foglalkoztató, amennyiben teljesíti bejelentési és regisztrációsdíj-fizetési kötelezettségét, a háztartási alkalmazott után adóbevallási,adó- és járulékfizetési kötelezettség nem terheli. Ellenkező esetben azonban az általános szabályok szerint köteles a kifizetett jövedelmek után személyi jövedelemadót, egyéni járulékokat, szociális hozzájárulási adót stb. fizetni.

A foglalkoztatott diákot vagy egyéb magánszemélyt azonban még akkor sem terheli bevallási, adó- és járulékfizetési kötelezettség, ha a foglalkoztató a bejelentést elmulasztotta. A foglalkoztatási forma jelentős hátránya ugyanakkor, hogy a tevékenységet végző diák vagy más személy e jogviszonya alapján nem lesz tb-jogszabályok szerint biztosított.

A háztartási alkalmazott az őt megillető, ún. adórendszeren kívüli bevétel összegéről a bevétel megszerzése időpontjában igazolást kérhet a foglalkoztatótól. Ha a hónapban a háztartási alkalmazottat ugyanaz a foglalkoztató több napon is foglalkoztatja, a háztartási alkalmazott az igazolást az adott hónapban az utolsó munkavégzéssel töltött napon kérheti. A foglalkoztatott kérésére a foglalkoztató az igazolást havonta köteles kiállítani és kiadni. A foglalkoztató által kiadott igazolásnak az azonosító adatokon túl a háztartási alkalmazott részére teljesített kifizetés összegét, a kifizetés időpontját, a hónap során munkavégzéssel töltött napok felsorolását, a foglalkoztatás helyének címét, a foglalkoztató és a háztartási alkalmazott aláírását is tartalmaznia kell.

Az igen kedvező adó- és járulékszabályok miatt a gyakorlatban felmerülhet annak lehetősége, hogy egyéni vállalkozónak minősülő magánszemélyek próbálják meg a tevékenységüket háztartási munkaként végezni. Amennyiben egyéni vállalkozó végezne ilyen tevékenységet, és a tevékenység nem határolható el egyértelműen az egyéni vállalkozói tevékenységtől, akkor a hivatkozott törvény rendelkezéseire figyelemmel sor kerülhet a tevékenység átminősítésére, és az általános adójogi szabályok alkalmazására.

 

süti beállítások módosítása