Az elektronikus közbeszerzés bevezetésének új dátuma:
2018. április 15.
Az európai uniós közbeszerzési irányelvek kiemelt hangsúlyt fektetnek a közbeszerzési eljárásokban az elektronikus eszközök használatára a kommunikáció során. Végső cél az elektronikus közbeszerzés megvalósítása. Az irányelveknek való megfelelés érdekében Magyarországnak is biztosítania kell az elektronikus kommunikációt a közbeszerzési eljárásokban. Az irányelvi rendelkezések alapján kötelező biztosítani:
- a hirdetmények elektronikus formában történő feladását,
- a közbeszerzési dokumentumok elektronikus formában való rendelkezésre bocsátását,
- az eljárás menetében a teljes körű elektronikus kommunikációt.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatályba léptető rendelkezései értelmében [lásd Kbt. 196. § (3) bek.] az elektronikus közbeszerzés bevezetésének dátuma 2017. december 31.-e volt. Az elektronikus közbeszerzésre való átállás időigénye miatt – figyelembe véve, hogy jelenleg a közbeszerzési eljárások döntő hányada papír alapon zajlik – 2017. november 7-én módosító javaslat került a Parlament elé benyújtásra az elektronikus közbeszerzés elhalasztása érdekében (T/18307). A Kbt. módosítását a Parlament elfogadta, jelenleg az Országgyűlés elnökének aláírására vár.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárást a Miniszterelnökség által üzemeltetett egységes, elektronikus közbeszerzési rendszer igénybevételével kell lebonyolítani. A Kbt. módosítása értelmében a Miniszterelnökség által biztosított Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) használata a közbeszerzési eljárás szereplői számára (ideértve az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket is) 2018. április 15. napjától kötelező.
Az EKR bevezetésével csökkeni fog az eljárások adminisztrációs igénye, lehetővé válik az egyes eljárási cselekmények gyorsabb lebonyolítása, egyúttal az új rendszer hozzájárul az eljárások átláthatóságának növekedéséhez. Az EKR-ben nem csak a hirdetmények feladása fog elektronikusan megtörténni (ez már évek óta így működik a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Elektronikus Hirdetményfeladó Rendszer keretében), hanem a kiírók és a gazdasági szereplők/ajánlattevők közti teljes kommunikáció elektronikusan fog megvalósulni. Ideértve a kiegészítő tájékoztatás kérését, az ajánlatok benyújtását vagy a hiánypótlást is.
Megjegyzendő, az EKR működik és az ajánlatkérők használhatják is, azonban az elektronikus közbeszerzési rendszer kötelező alkalmazásáig önkéntes alapon.