Az építőipari gépek kezelésének személyi feltételeire vonatkozó egységesítési folyamat az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII.30.) MüM rendelet 1994. január 07-i hatályba lépésével kezdődött.
E rendelet az ÉVM-KPM rendeletben megnevezett könnyűgépkezelő és nehézgépkezelő képzést OKJ számmal rendelkező szakképesítéseknek ismerte el, de a megszerzését nem az ÉVM-KPM rendelet szerinti tanfolyam követelményeihez, hanem a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelményeihez kötötte.
E követelmények az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI.6.) IKM rendeletben (a továbbiakban: IKM rendelet) lettek meghatározva, mely 1995.06.21-én lépett hatályba.
Ettől az időponttól kezdődően az ÉVM-KPM rendelet szerinti tanfolyamokkal párhuzamosan az IKM rendeletben előírt követelmények szerint is lehetett gépkezelői tanfolyamokat indítani. Amíg az IKM rendelet szerint szervezett tanfolyamokon végzettek az OKJ szakképesítő bizonyítvány mellett ÉVM-KPM rendelet szerinti jogosítvány is kaptak, addig az ÉVM-KPM rendelet szerinti tanfolyamon végzettek csak jogosítványra voltak jogosultak.
Az OKJ-s gyakorlati vizsgán használt géptípust az IKM rendelet előírása szerint a bizonyítványba is be kellett jegyezni. A géptípusok az ÉVM-KPM rendelet alapján az Építőgépkezelőket Képző Központ által kiadott „Építőipari gépek kategóriába sorolási jegyzéke”-ben meghatározott műszaki paraméterek alapján voltak könnyűgép vagy nehézgép kategóriába besorolva.
Tehát az IKIM rendelet szerinti tanfolyami hallgatók olyan OKJ bizonyítványt kaptak, melynek jogosultsága csak a gyakorlati vizsgán használt gép kategóriájának megfelelő géptípus kezelésére volt érvényes. A vizsgán akár több, a tanfolyam kategóriájának megfelelő géptípusra is vizsgázhattak. Később további géptípusok kezelésére való jogosultság egy újabb OKJ képzés gyakorlati követelményeinek a teljesítésével volt szerezhető. Az újabb kezelői jogosultságot minden esetben az ÉVM-KPM rendelet szerinti „mustársárga” építőgépkezelő jogosítványba jegyezték be.
A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy az IKM rendelet szerinti oktatási és vizsgáztatási gyakorlat az eredményét tekintve annyiban tért el az ÉVM-KPM rendelet szerinti gyakorlathoz képest, hogy a tanfolyam eredményes elvégzéséről az ÉVM-KPM rendelet szerinti építőgépkezelői jogosítvány mellett szakképesítő bizonyítványt is adtak.
Az OKJ-s bizonyítvány, ellentétben más szakképesítő bizonyítványtól – mint pl. a kőművestől vagy a tetőfedőtől –, csak az építőgépkezelői jogosítványba bejegyzett gépkezelői jogosultságokra volt érvényes. Ha valaki később további géptípusra is levizsgázott, az az ÉVM-KPM rendelet alapján csak a jogosítványba volt bejegyezhető, az IKM rendelet nem tette lehetővé a bizonyítványba további gyakorlati vizsga bejegyzését.
Ezért csak a jogosítvány volt alkalmas a gépkezelői jogosultságok igazolására és ezért az ellenőrzést végző hatóságok ennek meglétét és a bejegyzések megfelelőségét/érvényességét vizsgálták. Így az IKM rendelet alapján megszerezhető OKJ bizonyítványnak nem volt különösebb szakmai értéke vagy gyakorlati jelentősége sem a munkavállalók, sem a hatóságok szemében.
Felhívjuk Tisztelt Olvasóink szíves figyelmét arra, hogy a fenti tájékoztatóban foglaltak nem minősülnek szakértői véleménynek, a leírtak személyes szakmai véleményként ajánlható munkavédelmi gyakorlatot tükröznek, így az felek közötti vagy bíróság, illetve más hatóság előtti jogvitában nem használható fel. Minden konkrét ügyben való döntés ezért – a körülmények gondos mérlegelése után – az érintett felek kötelezettsége és felelőssége.
Folytatjuk…
Cikksorozat korábbi részei:
http://perfekt.blog.hu/2018/02/12/egy_kis_munkavedelem_i_3_1_resz
http://perfekt.blog.hu/2018/02/19/egy_kis_munkavedelem_i_3_2_resz
http://perfekt.blog.hu/2018/02/26/egy_kis_munkavedelem_i_3_3_resz
http://perfekt.blog.hu/2018/03/07/egy_kis_munkavedelem_i_3_4_resz
