2018. júl 02.

Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon

írta: Dr. Magyar Zsuzsanna
Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon

Az utóbbi években égető munkaerő-hiány lépett fel Magyarországon, ezért is gondoltuk aktuálisnak a kérdést, vajon mi a teendő akkor, ha külföldieket szeretnénk foglalkoztatni.

kulfoldi_foglalkoztatas.jpg

Talán a legfontosabb, hogy a foglalkoztatás szempontjából is különbséget kell tenni aközött, hogy EU-s állampolgárral, avagy ún. harmadik országbeli állampolgárral kívánunk munkaviszonyt létesíteni.

Amennyiben uniós állampolgár lesz a munkavállaló, nagyon fontos megjegyezni, hogy az Uniós csatlakozással hatályba lépő Szerződés 45. cikke úgy rendelkezik, hogy külön munkavállalási engedélyre nincs szükség EGT állampolgár, EGT állampolgár családtagja esetében, de az engedélymentességet is be kell jelenteni a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 55/2007. (XII. 23.) számú kormányrendelet értelmében a foglalkoztatás helye szerint illetékes járási hivatalnak.

Az uniós állampolgár bejelentését a NAV felé is meg kell tennünk, annak érdekében, hogy a foglalkoztatás szabályszerűen létrejöjjön, és ehhez a TAJ, illetve az adóazonosító jel megadása elengedhetetlen.

A TAJ szám kiadásához előzetesen a Nemzeti Egészségbiztosítási Adatkezelőhöz (korábban OEP) kell fordulni, az adóazonosító jelet pedig a xxT34-es nyomtatvány benyújtásával lehet megigényelni. Fontos azonban azt is szem előtt tartani, hogy a biztonságos foglalkoztatáshoz nem csak a munkáltatónak, de a munkavállalónak is van bizonyos kötelezettsége, méghozzá, amennyiben 3 hónapnál hosszabb időt tölt el Magyarországon, a fogadó állam előírhatja a megfelelő hatóságoknál történő bejelentkezést. Ennek természetesen minden esetben egyedileg kell utánanézni.

Ha harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása merül fel, akkor mindenek előtt annak kell utána járni, hogy az adott munkavállaló részesül-e engedélymentességben. A 445/2013. (XI. 28.) kormányrendelet 15. § (1) bekezdése sorolja fel azon eseteket, amikor a foglalkoztatáshoz nincs külön engedélyre szükség, ilyen pl. a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság fiók- és képviselet vezetőjeként történő munkavégzése vagy a naptári évenként tíz munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenység.

A munkavállalási engedélyt a hatóság csak határozott időre adja meg, ezért a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törtvény (Mt.) 192. § (3) bekezdése szerint, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, akkor a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott időtartamra létesíthető, tehát ezekben az esetekben csak határozott idejű munkaszerződést tudunk kötni (annak minden előnyével és hátrányával együtt).

Mindenképp legyünk különös figyelemmel arra, hogy ha külföldi foglalkoztatása szükséges, akkor fokozott figyelmet kell tanúsítanunk a munkaviszony létrehozásához, és ehhez az alábbi jogszabályokat érdemes átolvasni:

  • a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
  • a Magyarország által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet,
  • a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet.
Szólj hozzá

praktikum jo tudni