2019. jan 16.

Mi mennyi 2019-ben?

írta: Perfekt Blog
Mi mennyi 2019-ben?

mi-mennyi-2019ben_2.jpg


1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)

 

Havi bér Ft/hó

Heti bér Ft/hét

Napi bér Ft/nap

Órabér Ft/óra

Minimálbér
324/2018. (XII.30.) Korm.r. 2. § (1) bek.

149.000

34.260

6.860

857

Garantált bérminimum*
324/2018. (XII.30.) Korm.r. 2. § (2) bek.

195.000

44.830

8.970

1.121

Közfoglalkoztatási bér
170/2011.(VIII.24.) Korm.r. 1.§ (1) bek.

81.530

18.740

3.748

-

Garantált közfoglalkoztatási bér**
170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2. § (1) bek.

106.555

24.495

4.899

-

Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér
170/2011.(VIII.24.) Korm.r. 2/A.§ (1) bek.

89.705

20.620

4.124

-

Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási garantált bér***
170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2/A. § (2) bek. -

117.245

26.955

5.390

-

Közfoglalkoztatási pontokban 6 órában foglalkoztatottak speciális közfoglalkoztatási bére 170/2011. (VIII. 24.) Korm.r. 2/C. § (1) bek.

42.805

9.840

1.968

-

Közfoglalkoztatási pontokban 6 órában foglalkoztatottak speciális garantált közfoglalkoztatási bére****
170/2011. (VIII. 24.) Korm.r. 2/C. § (2) bek.

55.940

12.860

2.572

-

  • A garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót illeti meg (a havi, heti és napi bérnél teljes munkaidővel számolva)

** A garantált közfoglalkoztatási bér a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakörben foglalkoztatott közfoglalkoztatottat illeti meg a teljes munkaidő teljesítése esetén

*** A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt közfoglalkoztatási garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakörben, teljes munkaidő teljesítése esetén illeti meg

****A közfoglalkoztatási pontokban legalább 6 órában foglalkoztatottakat speciális garantált közfoglalkoztatási bér a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén illeti meg

Közszolgálati tisztviselők illetményalapja
2018. évi L. tv. 60. § (1) bek. (Költségvetési tv.)
2011. évi CXCIX. tv. (Kttv.) 132. §

38.650,- Ft

Közalkalmazotti illetménypótlék számítási alapja
2018. évi L. tv. 61. § (1) bek. b) pont
(Költségvetési tv.) - 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 69. §

20.000,- Ft

Legalacsonyabb bírói, ügyészi alapilletmény – 1. fizetési fokozat
2018. évi L. tv. 64. § (1)-(2) bek. (Költségvetési tv.)
– 2011. évi CLXII. tv. 169. § (2) és 2011.
évi CLXIV. tv. 59. § (3) bek.

453.330,- Ft

Jogi segítői óradíj, kirendelt ügyvédi óradíj
2018. évi L. tv. 64. § (3)-(4) bek. (Költségvetési tv.)
– 2003. évi LXXX. tv. 1. § (3) bek., 2017. évi LXXXVIII. tv. 36. § (8) bek.

5.000,- Ft/óra

Helyettes szülői díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként
2018. évi L. tv. 66. § (1) d) pont (Költségvetési tv.)
– 1997. évi XXXI. tv. 66/L. §

15.000,- Ft/hó

A nevelőszülőt a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya fennállásának időtartama alatt (függetlenül attól, hogy helyeztek-e el nála gyermeket, fiatal felnőttet) megillető alapdíj legalacsonyabb összege
1997. évi XXXI. tv. 66/H. § (3) bek.

A nevelőszülőt az alapdíjon felül a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt után megillető kiegészítő díj minimális összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként
1997. évi XXXI. tv. 66/H. § (4) bek.

A nevelőszülőt az alap- és kiegészítő díjon felül a speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermek után megillető többletdíj legkisebb összege – a speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermekek után, gyermekenként
1997. évi XXXI. tv. 66/H. § (5) bek.

minimálbér 30%-a

44.700,- Ft/hó

 

minimálbér 20%-a

29.800,- Ft/hó

 

minimálbér 5%-a

7.450,- Ft/hó

 

2. A 2018. december 31-ét követően megállapított nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások minimuma

Öregségi nyugdíj legkisebb összege
168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 11. §

28.500,- Ft/hó

Árvaellátás legkisebb összege
168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 64/D. §

24.250,- Ft/hó

Saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj együttfolyósítási összeghatára 2019. január 1-jétől
168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 62. § (7) bek.

 

93.540,- Ft/hó

Rehabilitációs pénzbeli ellátás minimális összege – foglalkoztathatóság rehabilitációval helyreállítható
2011. évi CXCI. tv. 9. § (1) bek. a) pont,
(2) bek. a) pont, 327/2011. (XII. 29.)
Korm. rendelet 8/A. §

alapösszeg (101.560,- Ft) 30%-a –

30.468,- Ft/hó

Rehabilitációs pénzbeli ellátás minimális összege – tartós foglalkoztatási rehabilitáció
2011. évi CXCI. tv. 9. § (1) bek. b) pont,
(2) bek. b) pont, 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. §

alapösszeg (101.560,- Ft) 40%-a –

40.624,- Ft/hó

Rokkantsági ellátás minimális összege
rehabilitációja nem javasolt, egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
2011. évi CXCI. tv 12. § (1) bek. a) és
(2) bek. a), 327/2011. (XII. 29.) Korm.rendelet 8/A. §

alapösszeg (101.560,- Ft) 30%-a –

30.468,- Ft/hó

Rokkantsági ellátás minimális összege
rehabilitációja nem javasolt, egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
2011. évi CXCI. tv 12. § (1) bek. b) és
(2) bek. b), 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. §

alapösszeg (101.560,- Ft) 45%-a –

45.702,- Ft/hó

Rokkantsági ellátás minimális összege
rehabilitációja nem javasolt, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható,
2011. évi CXCI. tv 12. § (1) bek. c) és
(2) bek. c), 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. §

alapösszeg (101.560,- Ft) 50%-a –

50.780,- Ft/hó

Rokkantsági ellátás minimális összege
rehabilitációja nem javasolt, egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes
2011. évi CXCI. tv. 12. § (1) bek. d) és
(2) bek. d), 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. §

alapösszeg (101.560,- Ft) 55%-a –

55.858,- Ft/hó

 

3. Álláskeresők támogatása, keresetpótló juttatás

Ellátás összege

Álláskeresési járadék maximuma
(folyósítási idő maximum 90 nap) 1991. évi IV. tv. 26. § (5) bek., 27. § (3) bek.

munkaerő-piaci járulékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér napi összegének 100%-a:

max. 6.860,- Ft/nap

Nyugdíj előtti álláskeresési segély
1991. évi IV. tv. 30.§ (2) bek.

a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos minimálbér 40%-a:

59.600,- Ft/hó       1.987,- Ft/nap

(előbbi összegnél alacsonyabb járadékalap esetén a havi összeg a járadékalap 40%-a, a napi összeg pedig ennek harmincad része)

Keresetpótló juttatás
1991. évi IV. tv. 14. § (6) bek.

a keresetpótló juttatás megállapításakor hatályos minimálbér 60-100%-a közötti mértékben, mérlegelési jogkörben megállapított összeg:

89.400,- Ft/hó – 149.000-,- Ft/hó

 

4. Munkaadók (kifizetők) által fizetendő közterhek

Szociális hozzájárulási adó
2018. évi LII. tv. (Szocho.tv.) 1-3. §

a Szocho.tv. 1. §-ában meghatározott pénzbeli és nem pénzbeli juttatások után a kifizető, illetőleg (ha az adott jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy az adóelőleget a kifizető nem köteles megállapítani) a jövedelmet szerző természetes személy fizeti,

mértéke:

az adóalap 19,5%-a

(a mentesülések, különös szabályok, kedvezmények

vonatkozásában lásd a Szocho.tv.-ben foglaltakat)

Rehabilitációs hozzájárulás
2011. évi CXCI. tv. 23. § (1), (3)
és (5) bek.

a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb

összegének kilencszerese/fő/év

(a 25 főnél több személyt foglalkoztató munkaadók fizetik, a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám alapján)

Szakképzési hozzájárulás
2011. évi CLV. tv. (Szakhoz.tv.)
4.§ (1)-(2) bek.

a Szakhoz.tv. 4. § (1)-(1a) bekezdései szerinti szakképzési hozzájárulási adóalap után fizetendő, mértéke:

a szakképzési hozzájárulási adóalap 1,5%-a

(az adóalap a Szakhoz.tv. szerinti kedvezményekkel csökkenthető)

 

5. Munkavállalók által fizetendő közterhek

Munkavállaló egyéni járulék és magánnyugdíj-pénztári tagdíjfizetési kötelezettsége

1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 19.§ (2)-(3) bek.

Nyugdíjjárulék

10%

Egészségbiztosítási és    
munkaerő-piaci járulék

Természetbeni
egészségbiztosítási járulék

4%

Pénzbeli egészségbiztosítási
járulék

3%

Munkaerő-piaci járulék

1,5%

 

összesen

8,5%

mindösszesen

18,5%

 

6. Egészségügyi szolgáltatási járulék

7 500,- Ft/hó (250,- Ft/nap)

Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a szövetkezetekről szóló törvényben

meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége szünetelésének ideje alatt. [Tbj. 8. § f), 18. § (1) bek., 19. § (4) bek. 39. § (2) bek.]

7. Adósávok, adókedvezmények

Adósávok
1995. évi CXVII. törvény
(Szja. tv.) 8. § (1)
bek.

Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény

másként nem rendelkezik - az adóalap 15 százaléka

Adóalap
Szja. tv. 29.§.

Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó 19,5 százalékos mértékű megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított

jövedelem 84 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.

Adóalap kedvezmények
családi kedvezmény Szja. tv. 29/A §
(1)-(2) bek.,

A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] a családi kedvezménnyel csökkenti. A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

- egy eltartott esetén 66.670,- Ft-tal,

- két eltartott esetén:

2016-ban 83.330,- Ft-tal,

2017-ben 100.000,- Ft-tal,

2018-ban 116.670,- Ft-tal,

2019-től 133.330,- Ft-tal,

-  három és minden további eltartott esetén eltartottanként és jogosultsági hónaponként 220.000,- Ft-tal csökkenthető.

első házasok kedvezménye
Szja tv. 29/C. § (1), (3) és (4) bek.

Az első házasok kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] az első házasok kedvezményével csökkenti. Jogosultsági hónaponként, de legfeljebb 24 hónapig, a házastársak által együttesen összesen havi 33.335,- Ft-tal csökkenthető az adóalap. Az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

Mezőgazdasági őstermelőnek
az e tevékenységből származó Szja. tv. 23. § szerint figyelembe veendő jövedelme
[Szja. tv. 23. §]

600.000,- Ft

A cafetéria-juttatások új rendszere

Béren kívüli juttatások
[Szja. tv. 71. § és 70. § (7) bek]

 

Az adó mértéke:
15% szja és 19,5% szocho –
összesen: 34,5 %

[Szja. tv. 8. § (1) bek., 69. § (1),
(2) bek., 2018. évi LII. tv.
(új szocho tv.) 1. § (4) bek.]

- Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya)

  · szálláshely alszámlán maximum 225.000,- Ft/év;

  · vendéglátás alszámlán maximum 150.000,- Ft/év;

  · szabadidő alszámlán maximum 75.000,- Ft/év.

feltéve, hogy a fenti jogcímen adott juttatások együttes értéke nem haladja

meg az éves rekreációs keretösszeget (költségvetési szerveknél
200.000,- Ft/év,
más munkáltatóknál 450.000,- Ft/év)

Kedvezményes adózású egyes juttatások
[Szja. tv. 70. §]

Az adó mértéke:
(alapja a kiadott juttatás értékének
1,18-szorosa után 15% szja
és 19,5 % szocho – összesen: 40,71 %)

[Szja. tv. 69. § (2) bek.,
2018. évi LII. tv.
(új szocho tv.) 1. § (4) bek.]

Például:

-   a SZÉP-kártyán az egyes alszámlákra meghatározott keretösszegen felül adott juttatás,

-   csekély értékű ajándék: a minimálbér 10%-át meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás (évente 1 alkalommal adható), efölött jövedelemként adózik

Jövedelemként adóznak a továbbiakban következő juttatások
(2019. január 1-jétől az SZJA tv. átmeneti

89. § (6) bekezdésének hatályon
kívül helyezésével)

[Szja tv. 69. (1), (2) bek. §, 70. §]

 pl. önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás, munkahelyi étkeztetés, Erzsébet-utalvány, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás, pénzösszeg-juttatás, kulturális belépő, sportrendezvényre szóló belépő, lakhatási támogatás (mobilitási célú), lakáscélú támogatás, Diákhitel-támogatás stb.

 

8. Pénzbeli társadalombiztosítási ellátások és családtámogatások

Csecsemőgondozási díj (CSED)
1997. évi LXXXIII. tv.(Eb. tv.) 42. §

a naptári napi alap 70%-a (Eb.tv. 42. § (1) a) pont), illetve

a naptári napi jövedelem 70%-a (Eb.tv. 42. § (1) b) pont)

Gyermekgondozási díj (GYED)
1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 42/D. § (1) bek.

a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2019-ben 208.600,- Ft/hó)

Táppénz
1997. évi LXXXIII. tv.
(Eb. tv.) 48.
§ (7) bek.

a táppénz alapjának 60%-a (folyamatos biztosítási időszak alatt legalább 730 nap biztosításban töltött nappal rendelkezik)

a táppénz alapjának 50%-a (az előző pontban meghatározottnál rövidebb biztosításban töltött idő esetében, vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén, vagy ha a szülő azért vesz igénybe táppénzt, mert 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartama alatt gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben)

a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét! (9.933,- Ft-ot)

Családi pótlék (CSP)

1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.)
11. § (1) bek.

egy gyermekes család esetén                                              

12.200,- Ft/hó

egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén                             

13.700,- Ft/hó

kétgyermekes család esetén gyermekenként                        

13.300,- Ft/hó

két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként        

14.800,- Ft/hó

három, vagy több gyermeket nevelő család esetén gyermekenként   

16.000,- Ft/hó

három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként            

   17.000,- Ft/hó

tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén,

valamint intézményben (gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben) élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett, vagy a Gyvt. 72. § (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy esetén tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekenként

23.300,- Ft/hó

tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg illetve súlyosan fogyatékos gyermekenként  

25.900,- Ft/hó

saját jogán nevelési ellátásra jogosult tartósan beteg

illetve súlyosan fogyatékos esetén, ha nem nevelőszülőnél és

nem intézményben él, az ilyen személy után személyenként

20.300,- Ft/hó

a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülő által nevelt nem tartósan beteg és nem súlyosan fogyatékos gyermek, valamint a Gyvt. 72. § (1) bek. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhatóság által a szülői ház

elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult személy esetén az ilyen gyermek illetve jogosult után

személyenként               

                                   14.800,- Ft/hó

Anyasági támogatás
1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 31. §

Az öregségi nyugdíjminimum 225 %-a:

64.125,- Ft/hó

Ikergyermek esetén 300%-a:    

85.500,- Ft/hó

A támogatás a szülést követően igényelhető, ha az anya legalább négyszer – koraszülés esetén egyszer – részt vett várandós gondozáson, továbbá a szülést követő 6 hónapon belül támogatást igényelhet az az örökbefogadó szülő és az a gyám, aki a gyermek születését követő 6 hónapon belül végleges határozat alapján vált örökbefogadóvá illetve gyámmá (Cst. 29. és 32. §).

Gyermekgondozást segítő ellátás
(GYES) (korábbi neve:
gyermekgondozási segély)
1998. évi LXXXIV. tv.
(Cst.) 26. § (2) bek.

Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a:  

28.500,- Ft/hó

Az egyazon várandósságból született ikergyermekek esetében az ellátás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének és az ikergyermekek számának szorzata. Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.

A gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után a gyermek 10 éves koráig vehető igénybe (Cst. 20. §).

Gyermeknevelési támogatás
(GYET)
1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. §(1) bek.

Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a:  

28.500,- Ft/hó

A támogatásban az a szülő és gyám – ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a

kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt – részesülhet, aki saját háztartásában 3 vagy több kiskorút nevel, és a legfiatalabb 3 és 8 év közötti (Cst. 23. §)

 

9. Szociális ellátások

Egészségkárosodási    
és gyermekfelügyeleti támogatás
(EGYT)
1993. évi III. tv.
(Szoc. tv.) 37. §
(1), (4) bek.

Jogosult

 

 

Havi összege

Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy

b)  14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgon- dozási díjban, csecsemő gondozási díjban – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani.

 

 

Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói,                                 egészségbiztosítási               és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 90%-át azzal, hogy ha az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak         meg,          az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás az összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 95%-ának (2019-ben az öregségi nyugdíjminimum 95%-a: 27.075,- Ft) szorzatával .

Foglalkoztatást helyettesítő                        támogatás (FHT)

1993. évi III. tv.
(Szoc. tv.) 35.§

Jogosult

 

 

Havi összege

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, kivéve azt, aki EGYT-re jogosult (a fent hivatkozottak szerint)

 

 

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a:

(2019-ben 22.800,- Ft/hó)

Időskorúak járadéka 1993. évi III. tv.
(Szoc. tv.)
32/B § (1) bek.
és 32/C §

Jövedelemmel nem rendelkező jogosult

 

 

Havi összege

a  reá  irányadó nyugdíjkorhatárt  betöltött személy, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme  nem  haladja  meg  az  öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 85%-át,

 

 

a)

a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 85%-a:

(2019-ben 24.225,-Ft/hó)

az  egyedülálló,   a   reá   irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át,

 

 

b)

a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 100%-a:

(2019-ben 28.500,-Ft/hó)

az   egyedülálló,   75.   életévét   betöltött  személy, akinek   havi    jövedelme   nem   haladja   meg   az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-át.

 

 

c)

a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 135%-a:

(2019-ben 38.475,-Ft/hó)

Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az időskorúak járadékának havi összege a fentiek szerint járó összeg és a jogosult havi jövedelmének a különbözete,
de legalább 1.000,- Ft.

Gyermekek otthongondozási díja 1993. évi III. tv.
(Szoc. tv.)

38. § (1) bek.
a)-b)  pontja,

39.    § (1)
bekezdése és
39/A. § (1) és (3) bekezdése

Jogosult

 

 

Havi összeg

az  a  vér  szerinti  vagy örökbefogadó  szülő,  aki a súlyos fogyatékosságából eredően önellátásra képtelen vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekéről, vagy a tartós betegségéből eredően önellátásra képtelen gyermekéről gondoskodik, (Egyazon gyermekre tekintettel csak egy szülő számára állapítható meg), vagy a szülőn kívül a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozó, ha a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították, de a szülő meghalt, a szülői felügyeleti joga a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés a), c), e) vagy h) pontja vagy 4:186. § (2) bekezdése alapján szünetel, illetve azt a bíróság megszüntette, vagy a gyermek állandó és tartós gondozásában a saját egészségi állapotára figyelemmel akadályozottá vált

 

 

A gyermekek otthongondozási díjának havi összege a

2019. évben 100 000 forint.

Ha a szülő több olyan gyermekéről is gondoskodik, akire tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága megállapítható lenne, számára havi összeg másfélszeresében megállapított ellátást kell folyósítani
(150 000 Ft).

A gyermekek otthongondozási díjának havi összege a más rendszeres pénzellátásban - ide nem értve a Szoc.tv. 39/B. § (5) bekezdés a) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokat, ha az ott meghatározott feltételek fennállnak, továbbá a szülő részére folyósított                            csecsemőgondozási                            díjat, gyermekgondozási díjat vagy gyermekgondozást segítő ellátást, ha azt nem a gyermekek otthongondozási díjára jogosító gyermekre tekintettel állapították meg, továbbá a gyermeknevelési támogatást - részesülő jogosult esetén a megállapított összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer

forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani

Ápolási díj

2018. évi L. tv. (Költségvetési tv.)
66. § (2)
bek. 
b)  pont  és 
1993. évi III. tv.
(Szoc. tv.) 44. §

Jogosult

 

 

Havi összeg

Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [Ptk. 8:1. § (1) bek. 2. pontja és Szoc.tv. 41. § (1a) és (1b) bek.], ha állandó és tartós gondozásra szoruló

- súlyosan fogyatékos, vagy

-   tartósan beteg 18 év alatti személy otthoni gondozását, ápolását végzi és

- az előzőek szerinti ápolt személyre tekintettel a gyermekek  otthongondozási díjára való jogosultsága neki vagy hozzátartozójának nem áll fenn.

(Szoc. tv. 41. § (1) bek.)

 

 

Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg 115%-a:

37.490,- Ft

 

 

Kiemelt ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha:

- komplex minősítés alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) bekezdés

b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolt hozzátartozója, vagy

- olyan hozzátartozója gondozását, ápolását végzi, aki után súlyos betegsége vagy fogyatékossága miatt magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak

(Szoc. tv. 43. § (1) bek.)

 

 

 a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg 207%-a (kiemelt ápolási díj):

67.482,- Ft

 

 

 

Emelt összegű ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi és a kiemelt ápolási díj feltételeinek nem felel meg.

(Szoc. tv. 43/A. § (1) bek.)

 

 

 

 a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg 173%-a (emelt összegű ápolási díj):

56.398,- Ft

 

10. Kis összegű követelés értékhatára

100 000,- Ft

[2018. évi L. tv. (Költségvetési tv.) 70. §]

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdése alapján az államháztartás alrendszereiben - az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül - a fenti értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell.

11. Az egyszerűsített foglalkoztatás során történő munkavégzésre tekintettel fizetendő közteher

Egyszerűsített foglalkoztatási forma

A közteher mértéke (Ft/nap)

1.

mezőgazdasági és turisztikai idénymunka

500,- Ft

2.

alkalmi munka

1.000,- Ft

3.

filmipari statiszta

3.000,- Ft

 

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) 2. § 8. pont, 7. § (2) a) és b) pontjai, 8. § (2) bekezdése alapján.

 

12.  Bérgarancia támogatás maximuma 2019-ben:

1.485.000,-Ft

(1994. évi LXVI. tv. 7. § (1)-(2) bek., Hivatalos Értesítő 2018. évi 9. száma)

A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe. Ha a gazdálkodó szervezet a támogatást ugyanazon jogosult tekintetében egy felszámolási eljáráson belül több részletben veszi igénybe, és a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni.

Ha a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelt, azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybe vett összeg kimerítette az említett ötszörös mértéket, jogosultanként további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást igényelhet a felszámoló, ha annak e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak (függetlenül attól, hogy a támogatás megállapítására a bérgarancia törvény 2/B. § (1) vagy (3) bekezdése alapján került sor).

 

A Központi Statisztikai Hivatalnak a különböző ellátások alapjául szolgáló főbb statisztikai adatokról szóló közleménye (Hivatalos Értesítő 2018. évi 9. száma) szerint a havi bruttó átlagkereset 2017-ben:

297.000,- Ft

A fenti összeg ötszöröse:

1.485.000,- Ft

 

 

Szekszárd, 2019. január 10.
Készítette: Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály

Szólj hozzá

jo tudni