A számviteli politika összeállításával kapcsolatban a számviteli törvény /14.§ (4.)/ négy szabályzat elkészítését sorolja fel. Valójában még legalább két szabályzat készítése kötelező.
A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés a törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. A számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. A 90 napos határidő ez esetben is mérvadó. Az újonnan alakuló gazdálkodó köteles számlarendjét a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül elkészíteni. A törvény változása esetén a számlarend szükséges módosítását a törvényi változás hatálybalépését követő 90 napon belül kell elvégezni. Átalakulás esetén is e határidőt kell figyelembe venni. (egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor.)
Fontos kiemelni, hogy a számlarendnek a következőket kell tartalmaznia: /161.§ (2) /
- minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését,
- a számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik, továbbá a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát,
- a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát,
- a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet.
A számlarend tehát nem egyenlő a számlatükörrel! A jól összeállított számlarend egyben bizonylati szabályzatként is elfogadható.
A 398/2012. (XII.20) – a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló – kormányrendelet szerint mentesül a mikrogazdálkodó a számlarend-készítési kötelezettség alól, ha a főkönyvi elszámolásait a rendelet 3. melléklete szerinti számlatükör szerint vezeti. Ez esetben a számlák tagolásától nem lehet eltérni, de a tovább részletezés megengedett.
Ki kell még emelni azt is, hogy az analitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a főkönyvi könyveléssel, és a kettő között az értékadatok számszerű egyeztetésének lehetőségét biztosítani kell.
A gazdálkodónak a könyvvezetésre, a bizonylatolásra vonatkozó részletes belső szabályait úgy kell kialakítania, hogy az a mérleg és az eredménykimutatás alátámasztásán túlmenően a kiegészítő melléklet adatainak közvetlen alátámasztására is alkalmas legyen.
Még arra is fel kell hívni a figyelmet. hogy a közpénzek felhasználásának és a köztulajdon használatának nyilvánossága és ellenőrizhetősége érdekében a gazdálkodó nyilvántartási (könyvvezetési) rendszerét köteles oly módon tovább részletezni, hogy abból a vonatkozó külön jogszabályban meghatározott adatok rendelkezésre álljanak.
Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában, jelentkezzen OKJ képzésünkre.
