„A Kbt 115. § szerinti eljárásba ajánlattőként kaptunk meghívást. Ajánlatunkban alvállalkozóként jelöltünk meg egy céget, akit az ajánlatkérő ugyancsak felkért ajánlattételre. Ez a cég azonban nem kívánt az eljárásban ajánlattevőként részt venni, nem is tett ajánlatot.
Kérdésünk a következő: attól, hogy meghívnak valakit egy eljárásba ajánlattételre, már ajánlattevőnek számít? Illetve, hogy arra hivatkozással érvénytelenítheti-e a kiíró az ajánlatunkat, hogy általa felhívott másik szereplőt jelöltünk meg alvállalkozóként ajánlatunkban?”
Kérdése a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) ún. többes megjelenés tilalmáról szóló előírásaival kapcsolatos problémát érint. Mindenek előtt érdemes ezeket a rendelkezéseket [lásd Kbt. 36. § (1) bek.] közelebbről is megvizsgálni.
A Kbt. 36. § (1) bekezdésében szereplő – versenyjogi megfontolású – szabály lényege annak biztosítása, hogy egy szereplő egy minőségben vegyen részt ugyanazon közbeszerzési eljárásban. E szerint az ajánlattevő/részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban
a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen,
b) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt,
c) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja.
Látható, hogy a szabály az eljárásban résztvevő ajánlattevő (többszakaszos eljárások esetén: részvételre jelentkező) tekintetében tiltja, hogy ugyanazon eljárásban más minőségben is eljárjon.
A kérdése megválaszolásához a továbbiakban az ajánlattevő Kbt. szerinti definícióját szükséges tisztáznunk.
Ajánlattevő a Kbt. értelmező rendelkezései szerint [Kbt. 3. § 1. pont] az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be. Másként fogalmazva, addig a pillanatig, amíg az érintett gazdasági szereplő nem nyújt be ajánlatot, nem tekinthető ajánlattevőnek. Nem véletlenül a definíció alapja a gazdasági szereplő, amely alatt a Kbt. 3. § 10. pontja értelmében bármely természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, vagy ilyen személyek vagy szervezetek csoportja értendő, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja.
Jóllehet a Kbt. 115. §-a szerinti eljárások többféle módon is indíthatók, feltételezzük, hogy a kérdés szerinti eljárásban a kiíró öt gazdasági szereplőnek küldött ki közvetlenül ajánlattételi felhívást. Erről a lehetőségről a Kbt. 115. § (2) bekezdése rendelkezik. E szerint az ajánlatkérő – ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a háromszázmillió forintot – az eljárást megindító felhívás közzététele helyett legalább öt gazdasági szereplőnek egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást küld. Ugyanezen § harmadik mondata azt is rögzíti, hogy az ajánlatkérő csak a teljesítésre képes, szakmailag megbízható gazdasági szereplőknek küldhet ajánlattételi felhívást.
Látható, hogy a 115. § (2) bekezdése következesen gazdasági szereplőket és nem ajánlattevőket említ. Ennek logikus magyarázata az, hogy az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők nem kötelesek ajánlatot is tenni.
Fenti levezetés alapján egyértelműen úgy gondoljuk, hogy az ajánlattételre felkért, de ajánlatot nem tett gazdasági szereplő vonatkozásában a Kbt. 36. § (1) bekezdésében megfogalmazott tilalom nem értelmezhető. Következésképpen, ha az ajánlatkérő a Kbt. 36. § (1) bekezdésére hivatkozással kívánja érvényteleníteni az ajánlatukat, amiatt, mert alvállalkozóként jelöltek meg egy olyan gazdasági szereplőt, akit egyébként ajánlatkérő ajánlattételre felhívott, de az ajánlatot nem tett, az érvénytelenné nyilvánításnak nincsen alapja.
Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában,
jelentkezzen közbeszerzési referens képzésre.
