A címben említett ellátások megállapítását követően – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXLVII. (Mm.) törvény 10. § (2) b) pontjában, illetve 13. § (2) d) pontjában rögzített kereseti korlát figyelembe vételével – szabadon lehet keresőtevékenységet folytatni, ideértve a vállalkozói, ezen belül a kisadózói tevékenységet is.
Az e körbe tartozó kisadózók – megváltozott munkaképességű állapotukkal, illetve ellátásukkal összefüggésben – legtöbbször két kérdésben bizonytalanok, nevezetesen
- állapotuk, folyósított ellátások mennyiben befolyásolja a kisadózói jogállásukat, illetve
- a kereseti korlát számításánál miként kell figyelembe venni a kisadózóként szerzett jövedelmet?
Ami a kisadózói jogállást illeti, e tekintetben a kisadózó vállalkozásokról szóló 2012. évi CXVII. (Kiva) törvény 2. § 8. pontjának e) és f) pontja bír jelentőséggel, különös tekintettel arra, hogy a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátás nem sajátjogú nyugdíj, az ezek valamelyikében részesülő nem tekinthető sajátjogú nyugdíjasnak.
E szerint nem minősül főállásúnak az a kisadózó sem, aki
- aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és az Mm. 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, illetve
- rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.
Aki a fent említett két körbe tartozik tehát kisadózóként nem minősül főállású és csak havi 25 ezer forint KATA terheli.
A kisadózók kereseti korlátjának (ami a bevezetőben említett jogszabályi hely szerint abban áll, hogy az érintett egészségbiztosítási járuléklapot képező jövedelme három egymást követő hónapban nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát) a számításánál a havonta fizetett tételes adóhoz kapcsolódó ellátási alapot kell figyelembe venni. Ez a Kiva törvény 10. szakasza alapján
- havi 25 ezer forintos KATA esetén 0 forintot,
- havi 50 ezer forintos KATA esetén 98.100 (június 30-ig 94.400) forintot,
- havi 75 ezer forintos KATA esetén pedig 164.000 (június 30-ig 158.400) forintot
jelent, illetve jelentett.
Így például egy havi 50 ezer forintot fizető kisadózó kereseti korlátjába – függetlenül a kisadózói bevételétől – havi szinten 98.100 forintot kell beszámítani, miközben csak azt kell szem előtt tartania, hogy jövedelme minden harmadik hónapban alatta maradjon a 149.000 x 150 % = 223.500 forintnak.
A nem főállású kisadózónak pedig az e tevékenységéből származó jövedelmét egyáltalán nem kell a kereseti korlát számításánál figyelembe venni.
Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában,
jelentkezzen OKJ képzésünkre.
