; ; ; ;

A bérpótlékok

I. rész: A műszakpótlék

2020. február 26. Dr. Rákosi Ferenc

A bérpótlék az általános munkafeltételektől eltérő, az alapbérnél figyelembe nem vett objektív körülmények fennállása esetén végzett munka külön díjazása, illetve többletdíjazása, amelyre vonatkozóan az általános szabályokat az Mt. 139-145.§-ai[1] tartalmazzák. Cikksorozatunkban – a blog terjedelmi korlátjaira figyelemmel – vázlatosan áttekintjük az egyes bérpótlék-fajtákra irányadó szabályokat.

illustration-vector-various-careers-professions_53876-2753.jpg

A műszakpótlékra való jogosultság együttes feltételei:

a) a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik

  • a. a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint
  • b.a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van

 b) a munkavállaló 18 és 6 óra között munkát végez.

 

Amennyiben a műszakpótlék előzőekben fennálló feltételei fennállnak, a munkavállaló 30%-os műszakpótlékra jogosult. A műszakpótlékra való jogosultság fennállása esetén annak mértéke független attól, hogy a munkavállaló beosztása szerint mely napszakban végez munkát (pl. délutános vagy éjszakás).  

A műszakpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. (Ezen rendelkezéstől a munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben sem lehet eltérni.)

A műszakpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó alapbére. A műszakpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával, rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével kell osztani.

Hangsúlyozni kell, hogy a műszakpótlék nem azonos az éjszakai munkavégzésért esetlegesen fizetendő pótlékkal, az kifejezetten a műszakbeosztás rendszeres változásához kötődik. Ha a munkavállaló (közalkalmazott) többműszakos munkakörben úgy dolgozik, hogy a műszakbeosztása állandó, a többműszakos munkarend egyik törvényi feltétele - a műszakbeosztás rendszeres váltakozása - hiányában műszakpótlékra nem jogosult. (Számos bírósági ítélet rögzíti, hogy aki pl. állandó munkaidőbeosztása szerint 24 órás munkavégzést követően 72 órás pihenőben részesül, a 18-6 óra közötti munkavégzése ellenére műszakpótlékra nem jogosult.)

A Kúria iránymutatása szerint a műszakpótlékra jogosultság vizsgálata során először meg kell határozni, hogy a munkavállaló az adott hónapban a beosztás szerint hány munkanapot dolgozott, ezen munkanapoknak mennyi az 1/3 része, továbbá hányféle munkaidőkezdési időpontja volt. Mind az 1/3, mind a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont közötti négy óra eltérés számításánál a havi munkaidőbeosztást kell figyelembe venni (11/2019. munkaügyi elvi határozat; Mfv.III.10.206/2018.)[2]

A műszakpótlékra való jogosultság esetén a munkavállaló éjszakai pótlékban nem részesülhet (és fordítva).

A műszakpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszakpótlékra jogosító időszakban végzett munkát (Mt.151.§ (3) bek.)

 

A műszakpótlék a rendes és a rendkívüli munkaidőben munkát végző munkavállalót egyaránt megilleti.

A műszakpótlék esetében is érvényesül a „pótlékot nem pótlékolunk” szabály, azaz amennyiben pl. túlmunkát végző, és ezért túlórapótlékban részesülő személynek jár műszakpótlék is, azt nem a túlórapótlékkal növelt bérre, hanem az alapbérre vetítve kell kiszámolni.

Munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben a műszakpótlékra vonatkozóan az előzőekben vázolt Mt-rendelkezésektől – a jelzett egyetlen kivétellel - el lehet térni (akár a munkavállaló hátrányára is), ezért a műszakpótlékra való jogosultságról csak konkrét munkaszerződés, illetve az esetleges kollektív szerződés ismeretében lehet egyértelmű álláspontot megfogalmazni.

A műszakpótlék kiváltható az ún. pótlékátalánnyal, amellyel a cikksorozat egy másik cikkében foglalkozni-

 

[1] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200001.tv

https://kuria-birosag.hu/hu/elvhat/112019-szamu-munkaugyi-elvi-hatarozat

 

 

 

Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában,
jelentkezzen 
OKJ képzésünkre.

süti beállítások módosítása