2020. ápr 22.

A beszámolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos könnyítés, határidő 2020. szeptember 30.

írta: Dr. Sztanó Imre
A beszámolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos könnyítés, határidő 2020. szeptember 30.

abstract-office-desktop_155003-4108.jpgA számviteli törvény 154. § (1) bekezdése szerint: „Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) köteles az éves beszámolót, illetve az egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt közzétenni.” A 153. § (1) bekezdése tartalmazza a közzététel határidejét. A vállalkozó a beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására (az osztalék jóváhagyására) vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni. A magyar gyakorlatban átalánosnak tekinthető a közzététel határidejének május 31. Természetesen ez a dátum az adóbevallás (TAO, KIVA, iparűzési adó) leadásának határideje is!

 

2020. április 21-én megjelent a Kormány 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelete a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről (Magyar Közlöny 82. száma), mely tartalmazza a beszámolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos könnyítést.

 

A 2. § (1) bekezdése szerint: „A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolókra (ideértve a törvény felhatalmazása alapján kiadott sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek szerinti beszámolókat is) vonatkozó beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbehelyezési és közzétételi, továbbá benyújtási (leadási, megküldési) határidők – amennyiben azok e  rendelet hatálybalépésének napja és 2020. szeptember 30. között esedékesek  – 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak, azzal, hogy ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét ettől a naptól kell számítani.” Fontos megjegyezni, hogy az előzőek nem vonatkoznak a  Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a  könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a  könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2.  § 19.  pontja szerinti közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók beszámolóira.

 

Hangsúlyozni szükséges, hogy a halasztás (a könnyítés) csak lehetőség, a vállalkozó döntése, él el a közzétételi időpont elhalasztásával! A döntést csak alapos mérlegelés alapján szabad meghozni. Nyilvánvaló kérdés ugyanakkor az, hogy milyen szempontokat kell/lehet figyelembe venni a döntés előkészítése során.

 

Leginkább abból lehetne kiindulni amit a számviteli törvény preambuluma fogalmaz meg: „A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre.” Másképpen fogalmazva az lehet az egyik szempont a mérlegelésnél, hogy kik fogják a közzétett beszámolót hasznosítani.

 

Természetesen vizsgálni kell a lehetséges megoldásokat is. Ezek – kissé leegyszerűsítve – a következők lehetnek:

  • a beszámoló a számviteli politikában rögzített határidőre elkészül(t) és a május 31-i közzétételi határidő teljesül,
  • a beszámoló valamilyen (kivédhetetlen) ok (például a járvány miatti betegség) miatt nem készül el az eredeti határidőre,
  • a vállalkozás mérlegelni kívánja a vállalkozás folytatásának esélyeit és a piaci hatásokat.

Lényegében döntési helyzet csak a harmadik esetben merül fel. Kérdés az, hogy a határidő halasztásával jobb helyzetbe kerül-e a vállalkozás, illetve milyen információkat tartalmaz majd a 2020. szeptemberi beszámoló, a piac szereplői egyáltalán tudják-e még hasznosítani a közzétett adatokat az elmúlt üzleti évről.

 

A beszámoló alapvetően nem a vállalkozásnak készül, hanem a piac szereplőit tájékoztatja. Így csak ezeket az igényeket célszerű a döntés során figyelembe venni. Bizonyára sok vállalkozás nehéz pénzügyi helyzetbe kerül a következő időszakban. Ebből következően – megítélésem szerint – leginkább a pénzügyi válság várható hatását szükséges mérlegelni. Amennyiben úgy ítélhető meg, hogy a társaság vagyoni, pénzügyi helyzete stabilnak tekinthető, úgy célszerűnek tűnik a beszámolási kötelezettség eredeti határidőre való teljesítése. A vállalkozás folytatása elvének érvényesülése vélhetően egyfajta bizalmi tőkét is jelenthet a szállítók, a hitelezők szemében.

 

Amennyiben súlyosabb a helyzet, azaz a vállalkozás fizetésképtelenné válik, úgy meggondolandó a beszámoló közzétételének elhalasztása. Lehetséges természetesen az is, hogy a halasztásnak is üzenetértéke van a piac szereplői részére.

 

A halasztással összefüggésben ki kell még emelni azt is, hogy az  adózó a  rendelet hatálybalépésének napja és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli társasági adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá a  társasági adóról és az  osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a  továbbiakban: Tao. törvény) 26.  § (1)  bekezdése szerint az  éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.

 

Amennyiben Ön is szeretne szakképesítést szerezni,
jelentkezzen 
OKJ képzésünkre.

 

02m.jpg

Szólj hozzá

fontos es aktualis