Ahogy az minden érintett számára már ismert, szeptember 1-jétől a munkaviszonyban álló dolgozók esetében is bevezetésre került a minimum járulékfizetési kötelezettség. Mivel ez többnyire a kisvállalkozásokat érinti (akik tagjai társas vállalkozóként hosszú-hosszú ideje minimum járulékfizetésére kötelezettek), talán nem haszontalan, ha a két rendszer néhány alapvető eltérésére hívjuk fel a figyelmet.
A társas vállalkozó esetében teljes hónapra számítva a minimális járulékalap a minimálbér vagy a garantált bérminimum, míg a szociális hozzájárulási adó minimális alapja a minimálbér vagy garantált bérminimum 112,5 százaléka.
A munkaviszonyban álló dolgozó esetében a minimális járulékalap minden esetben (szintén teljes hónapot figyelembe véve) a minimálbér 30 százaléka, tehát az idei évben 48.300 forint, függetlenül a munkakörtől, tehát a garantált bérminimummal nem kell számolnunk és a szociális hozzájárulási adó minimum alapja pedig nem tér el a minimum járulékalaptól.
A társas vállalkozó mentesül a minimális járulékfizetési kötelezettség alól, amennyiben:
- párhuzamosan fennálló munkaviszonyában foglalkoztatása eléri a heti 36 órát,
- nappali tagozatos diák, vagy
- egyéni vagy más társas vállalkozásában eleget tesz a minimális járulékfizetési kötelezettségének.
A munkaviszonyban álló dolgozó esetében e felsorolásból csak a nappali diákstátusz vehető figyelembe (ekkor nincs tehát nincs minimum járulékfizetés), ugyanakkor többes munkaviszony esetén valamennyi jogviszonyában eleget kell tenni a vele kapcsolatos minimum kötelezettségnek, illetve e tekintetben, a más jogviszonyában (jogviszonyaiban) történő járulékfizetésnek nincs jelentősége.
A társas vállalkozó esetében a minimumjárulék nem a foglalkoztatót (tehát a társas vállalkozást) terheli, azt a vállalkozás csak megelőlegezi, ám a későbbiekben a társas vállalkozóval elszámolja.
Ugyanakkor a munkaiszonyban álló dolgozó tényleges munkabére és minimális járulékalapja közötti különbözet utáni társadalombiztosítási járulék a foglalkoztató kötelezettsége, és azt a későbbiekben sem számolhatja el a munkavállalóval. „Olyannyira”, hogy foglalkoztatónak a külön adónemkódra, illetve beszedési számlára kell megfizetni a kifizetőt terhelő társadalombiztosítási járulékot. (406-os adónemkód és 10032000-06055802 számlaszám.)
Ennek ellenére a minimum járulékalap teljes egészében ellátási alapként vehető figyelembe a dolgozó szempontjából.
És végül, egy fontos egyezőség: a minimum járulékfizetési kötelezettségnek mindkét esetben havi szinten kell eleget tenni. Ez azt jelenti, hogy egy nagyobb összegű tényleges jövedelem nem mentesít a következő havi minimális járulékfizetési kötelezettség alól.
Amennyiben Ön is szeretne szakképesítést szerezni,
jelentkezzen OKJ képzésünkre.
