; ; ; ;

A számviteli törvény 2021. évi változásai. (2. rész)

2020. november 2. Dr. Sztanó Imre

Előző cikkünkben – a 13238. sz. törvényjavaslat alapján – összefoglaltuk a számvitelről szóló 2000.évi C. törvénypexels-photo-796602.jpeg várható változásait. A következőkben a változásokat részletesebben is bemutatjuk.

C) A gazdasági események nettó módon történő elszámolásának bővítése az egyéb tételek és pénzügyi tételek között 

A számviteli törvény 15.§ (9) bekezdése fogalmazza meg a bruttó elszámolás elvét: „ A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben – az e törvényben szabályozott esetek kivételével – nem számolhatók el.” A törvényi előírások alapján egyes, elsősorban az egyéb tételek, illetve a pénzügyi tételek között figyelembe veendő gazdasági események nettó módon kerülnek elszámolásra. E megoldással a beszámolóban az ügyletek nyeresége vagy vesztesége jelenik meg egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként, illetve pénzügyi műveletek bevételeként vagy ráfordításaként.

 

A törvény módosítása bővíti azon gazdasági események körét, amelyek elszámolására, és a beszámolóban történő bemutatására a jövőben nettó módon kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy az érintett gazdasági eseményeknél a felmerülő költség/ráfordítás tételeket, illetve a kapcsolódó bevétel tételeket nem kell külön-külön könyvelni és bemutatni az eredménykimutatásban, hanem csak azok egyenlegét (nyereségét vagy veszteségét) kell szerepeltetni az egyéb bevételek vagy az egyéb ráfordítások között.

 

A változás a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 77. § (3) bekezdését, valamint 81.§ (3) bekezdését érinti, mely szerint:

Az egyéb bevételek között kell kimutatni:

„d) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) - forgóeszközök között kimutatott - követelés engedményes által elismert értékének és könyv szerinti értékének a különbözetét, amennyiben az elismert érték meghaladja a könyv szerinti értéket, a követelés átruházásakor;

  1. e) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén (ide értve azt is, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a mérlegben, a könyvekben nincs kimutatva), továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz 72. § (4) bekezdésének a) és c) pontja szerinti jogcímen történő átadása esetén az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben a bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket, az értékesítéskor, az átadáskor;”

Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:

„c) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén (ide értve azt is, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a mérlegben, a könyvekben nincs kimutatva), továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz 72. § (4) bekezdésének a) és c) pontja szerinti jogcímen történő átadása esetén az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben a könyv szerinti érték meghaladja a bevételt, az értékesítéskor, az átadáskor;”

 

„f) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) - forgóeszközök között kimutatott - követelés engedményes által elismert értékének és könyv szerinti értékének a különbözetét, amennyiben a könyv szerinti érték meghaladja az elismert értéket, a követelés átruházásakor.”

 

A következőkben folytatjuk a változások ismertetését!

 

Amennyiben Ön is szeretne szakképesítést szerezni,
jelentkezzen 
OKJ képzésünkre.

 

 

 

 

 

süti beállítások módosítása