A mezőgazdasági őstermelők adózásával összefüggésben lényeges változás, hogy „nem kell bevételként figyelembe venni a mezőgazdasági őstermelő által e tevékenységével összefüggésben kapott támogatás összegét”. Ilyen támogatás például a normatív támogatás és a költségek fedezetére vagy fejlesztési célból kapott támogatás is. Ez azt jelenti tehát, hogy a mezőgazdasági őstermelő által a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján az őstermelői tevékenységével összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, azaz adómentessé válnak, így azokat sem a bevételi értékhatár, sem a jövedelem számítása során nem kell figyelembe venni.
A mezőgazdasági őstermelőnek az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét.(Éves minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszerese.) Ha a bevétel az éves minimálbér felét meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni. Ha a jelenlegi minimál bér összegét vesszük alapul, akkor ez az összeg 966 000 Ft (161 000 Ft minimál bért feltételezve!) Ez az összeg jóval magasabb a jelenlegi (600 000 Ft) összegnél. Az új szabály egyrészt megnöveli az őstermelők adómentességének bevételi értékhatárát, másrészt annak a minimálbérhez kötésével megvalósul az értékhatár éves valorizációja. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ha az őstermelő nem éri el a jelzett értékhatárt, akkor nem kell jövedelmet megállapítani és természetesen nem kell személyi jövedelemadó bevallást sem készíteni.
Az értékhatár felett a mezőgazdasági őstermelők kétféle adózás közül választhatnak:
- átalányadózás vagy
- tételes költségelszámolás.
A mezőgazdasági őstermelő az átalányadózást akkor alkalmazza, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér tízszeresét nem haladja meg. Az őstermelő az átalányadózás alkalmazása helyett – választása szerint – adóévenként az adóév egészében az SZJA törvény második rész rendelkezései alapján állapíthatja meg a jövedelmét. Az átalányadózás nem tesz különbséget a növénytermesztés, az állattenyésztés és a kiegészítő tevékenység között, hanem egységesen 90 %-os költséghányadot alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy 10%-os vélelmezett jövedelem alapján kerül az adófizetés meghatározásra. (átalányban megállapított jövedelem)
Sorozatunk korábbi része:
https://perfekt.blog.hu/2020/12/07/a_csaladi_gazdasagokrol
Amennyiben Ön is szeretne szakképesítést szerezni,
jelentkezzen OKJ képzésünkre.
