2021. júl 05.

A vagyonvesztés rendezésének 10 lehetséges módszere - II. rész

írta: Dr. Sztanó Imre
A vagyonvesztés rendezésének 10 lehetséges módszere - II. rész

Elsőként a gyors tőkevesztésre vonatkozó szabályokat ismertetjük.
pexels-photo-374598.jpeg

A 2013. évi V. törvény 3:189. § (1) bekezdése szerint: „Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy

  1. a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;
  2. b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;
  3. c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy
  4. d) ha vagyona tartozásait nem fedezi.

Az előző esetekben a tagoknak határozniuk kell

  1. a) pótbefizetés előírásáról,
  2. b) a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy
  3. c) a törzstőke leszállításáról, illetve
  4. d) mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni.

A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. /3:189.§ (2)/

 

Az előző szabályok a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkoznak. A részvénytársaságok esetében a következő előírásokat kell figyelembe venni:

 

A 2013. évi V. törvény 3:270. § (1) bekezdése szerint:

Az igazgatóság köteles nyolc napon belül - a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett - a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni vagy közgyűlés tartása nélkül történő határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely tagjának tudomására jut, hogy

  1. a) a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent;
  2. b) a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;
  3. c) a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy
  4. d) a részvénytársaság vagyona a tartozásait nem fedezi.

 

Az előző esetekben a részvényesek kötelesek a közgyűlésen vagy közgyűlés tartása nélkül olyan határozatot hozni, amely

  1. alkalmas az (1) bekezdésben megjelölt okok megszüntetésére;
  2. vagy dönteniük kell a társaság átalakulásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról; illetve
  3. ezek hiányában a társaság megszüntetéséről.

A közgyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani.

 

A lassú tőkevesztés esetén a törvény nem tesz különbséget a kft és az rt között. A 2013. évi V. törvény 3:133. § (2) bekezdése szerint: „Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását. Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja.”

 

Ezek után az a kérdés, hogy milyen lehetőségük illetve kötelezettségük van a tulajdonosoknak a saját tőke rendezésére? Erről olvashat a következő részekben.

 

Sorozatunk korábbi része: 

https://perfekt.blog.hu/2021/06/02/a_vagyonvesztes_rendezesenek_10_lehetseges_modszere_i_resz

 

Szólj hozzá