2021. júl 14.

A jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról

írta: Dr. Sztanó Imre
A jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról

Az Országgyűlés a 2021. június 15-ei ülésnapján fogadta el a jogi személyek egységes nyilvántartásáról szóló, 2023. július 1-jén hatályba lépő 2021. évi XCII. törvényt, amely a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény helyébe lép.
pexels-photo-8730853.jpeg

A törvény indoklása szerint több uniós országban jelenleg is egységesen tartják nyilván a  cégeket és a  civil szervezeteket. Az általános indoklás szerint közös nyilvántartás főbb előnyei a következők:

  • egységes eljárási szabályok (egységesítés, kiszámíthatóság);
  • gyors eljárás (kötött ügyintézési határidők, az  automata útján történő bejegyzésnél pedig rövid alatt megtörténhet a bejegyzés);
  • eltérő jogalkalmazási gyakorlat megszüntetése (egységes elbírálási szempontok);
  • az állami nyilvántartások összekapcsolásával a  nyilvántartásban szereplő adatok fokozottabb helytállóságának a  biztosítása, tovább az  ügyfelek számára további adminisztratív tehercsökkentés (a más állami nyilvántartásból átvehető adatokat nem kell a szervezetnek külön bejelentenie);
  • az állami adatvagyonnal való hatékonyabb gazdálkodás.

 

Az automatikus bejegyzések terén a bírósági munka egyszerűbbé válására és az ügyteher csökkenésére tekintettel koncepcionális kérdés volt, hogy a  törvényességi felügyeleti eljárásra a  bíróság nagyobb hangsúlyt fektessen. Figyelemmel arra, hogy az  automatikus döntéshozatal bevezetése jelentős ügytehertől mentesíti a  bíróságokat, a bíróságok ellenőrző funkciója a törvényességi felügyeleti eljárásokra irányítható. Lényegében azt vizsgálják, hogy a bejegyzéshez szükséges feltételen érvényesülést kívánó jogszabályi feltételek teljesülnek-e.

 

Új, különleges törvényességi felügyeleti eljárások kerülnek bevezetésre (pl.: törvényességi felügyeleti eljárás az  E-ügyintézési törvény szerinti hivatalos elérhetőség hiánya miatt, törvényességi felügyeleti eljárás számviteli törvény szerinti beszámoló közzétételének elmulasztása esetén), illetve egyes meglévő különleges törvényességi felügyeleti eljárások részletesebben kerülnek szabályozásra (pl.: adószám törlésével érintett szervezet, a  legfőbb szerv összehívása érdekében kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás).

 

Új elemként jelenik meg a jogi személyek nyilvántartási portálja, amely egy komplex feladatot ellátó szakrendszerként kerül kialakításra. A nyilvántartási portál létrehozásának elsődleges célja a Ctv.-ben szabályozott email alapú kapcsolattartás felváltása egy, az E-ügyintézési törvény rendelkezésének megfelelő, önállóan működtethető ügyintézési felülettel. Az internetes felület kialakítása számos további előnnyel is jár. Így különösen segítséget nyújt a kérelmek összeállításában, az eljárásokra vagy szolgáltatásokra vonatkozó általános tájékoztatás nyújtásában.

 

A bejegyzéssel válnak nyilvánosan hozzáférhetővé az iratok, válik jogerőssé a bejegyzés. A közhitelesség tehát a bejegyzéshez kötődik, és a bejegyzés Cégközlönyben való megjelenése tájékoztatási célt szolgál a jövőben.

 

A  cégek, valamint a  civil szervezetek jogutód nélküli megszüntetési eljárásaira vonatkozó egységes szabályok kialakítására külön törvényben kerül sor. E törvény fogja tartalmazni a végelszámolásra és ezen szervezetek bíróság általi kényszereljárással történő megszüntetésére vonatkozó szabályokat is. A  fizetésképtelenségi szabályok azonban továbbra is külön kezelendőek.

 

Szólj hozzá