Az Országgyűlés a 2021. június 15-ei ülésnapján fogadta el a jogi személyek egységes nyilvántartásáról szóló, 2023. július 1-jén hatályba lépő 2021. évi XCII. törvényt, amely a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény helyébe lép.
A törvény indoklása szerint több uniós országban jelenleg is egységesen tartják nyilván a cégeket és a civil szervezeteket. Az általános indoklás szerint közös nyilvántartás főbb előnyei a következők:
- egységes eljárási szabályok (egységesítés, kiszámíthatóság);
- gyors eljárás (kötött ügyintézési határidők, az automata útján történő bejegyzésnél pedig rövid alatt megtörténhet a bejegyzés);
- eltérő jogalkalmazási gyakorlat megszüntetése (egységes elbírálási szempontok);
- az állami nyilvántartások összekapcsolásával a nyilvántartásban szereplő adatok fokozottabb helytállóságának a biztosítása, tovább az ügyfelek számára további adminisztratív tehercsökkentés (a más állami nyilvántartásból átvehető adatokat nem kell a szervezetnek külön bejelentenie);
- az állami adatvagyonnal való hatékonyabb gazdálkodás.
Az automatikus bejegyzések terén a bírósági munka egyszerűbbé válására és az ügyteher csökkenésére tekintettel koncepcionális kérdés volt, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a bíróság nagyobb hangsúlyt fektessen. Figyelemmel arra, hogy az automatikus döntéshozatal bevezetése jelentős ügytehertől mentesíti a bíróságokat, a bíróságok ellenőrző funkciója a törvényességi felügyeleti eljárásokra irányítható. Lényegében azt vizsgálják, hogy a bejegyzéshez szükséges feltételen érvényesülést kívánó jogszabályi feltételek teljesülnek-e.
Új, különleges törvényességi felügyeleti eljárások kerülnek bevezetésre (pl.: törvényességi felügyeleti eljárás az E-ügyintézési törvény szerinti hivatalos elérhetőség hiánya miatt, törvényességi felügyeleti eljárás számviteli törvény szerinti beszámoló közzétételének elmulasztása esetén), illetve egyes meglévő különleges törvényességi felügyeleti eljárások részletesebben kerülnek szabályozásra (pl.: adószám törlésével érintett szervezet, a legfőbb szerv összehívása érdekében kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás).
Új elemként jelenik meg a jogi személyek nyilvántartási portálja, amely egy komplex feladatot ellátó szakrendszerként kerül kialakításra. A nyilvántartási portál létrehozásának elsődleges célja a Ctv.-ben szabályozott email alapú kapcsolattartás felváltása egy, az E-ügyintézési törvény rendelkezésének megfelelő, önállóan működtethető ügyintézési felülettel. Az internetes felület kialakítása számos további előnnyel is jár. Így különösen segítséget nyújt a kérelmek összeállításában, az eljárásokra vagy szolgáltatásokra vonatkozó általános tájékoztatás nyújtásában.
A bejegyzéssel válnak nyilvánosan hozzáférhetővé az iratok, válik jogerőssé a bejegyzés. A közhitelesség tehát a bejegyzéshez kötődik, és a bejegyzés Cégközlönyben való megjelenése tájékoztatási célt szolgál a jövőben.
A cégek, valamint a civil szervezetek jogutód nélküli megszüntetési eljárásaira vonatkozó egységes szabályok kialakítására külön törvényben kerül sor. E törvény fogja tartalmazni a végelszámolásra és ezen szervezetek bíróság általi kényszereljárással történő megszüntetésére vonatkozó szabályokat is. A fizetésképtelenségi szabályok azonban továbbra is külön kezelendőek.
