A Magyar Közlöny 2021. évi 119. számában megjelent az „Egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LXXXIII. törvény”, amely módosította a
- a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvényt,
- a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvényt,
- a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényt,
- az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényt,
- a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt,
- a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvényt,
- a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt,
- a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényt,
- a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényt,
- az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvényt,
- az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvényt.
Ismert, hogy a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos fizetési kötelezettséget a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX törvény tartalmazza. A hivatkozott törvény pontosítja a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség szabályait. A módosító törvény értelmében szakképzési hozzájárulásra kötelezettek:
- a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet az egyéni vállalkozó kivételével,
- a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó és
- a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató külföldi adóügyi illetőségű személy, ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, vagy üzletvezetésének helye belföld.
Szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli
- az államot, a helyi önkormányzatot és a nemzetiségi önkormányzatot,
- a költségvetési szervet,
- a köztestületet,
- a közhasznú szervezetet,
- az egyesületet, az alapítványt (ideértve a vagyonkezelő alapítványt, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt és a közalapítványt is),
- az egyházi jogi személyt, a vallási egyesületet,
- a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, az iskolaszövetkezetet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetet és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetét,
- a víziközmű-társulatot,
- a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetet,
- az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § f ) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltatót – feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött és nem költségvetési szervként működik – az Eütv. 3. § e) pontjában meghatározott, részben vagy egészben az államháztartás terhére támogatott egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után,
- az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozót a szociális hozzájárulási adó alapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját,
- az egyéni cég, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, az ügyvédi iroda vagy a közjegyzői iroda tevékenységében személyesen közreműködő tagot a szociális hozzájárulási adó alapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját.
A szakképzési hozzájárulás mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának másfél százaléka. A szakképzési hozzájárulás alapja – a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (4) bekezdése szerinti jövedelemnek az Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összege és a Szocho tv. 1. § (5) bekezdésében meghatározott jövedelem kivételével – a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja.
Nem terheli szakképzési hozzájárulás a vállalkozói osztalékalapot, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalék jövedelmeket, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet, a vállalkozásból kivont jövedelmet. egyes meghatározott juttatásokat, béren kívüli juttatásokat, a kamatkedvezményből származó jövedelmet.
A bruttó kötelezettség összege bizonyos kedvezményekkel csökkenthető. Előfordulhat, hogy a kedvezmény összege meghaladhatja a bruttó kötelezettséget, ilyen esetben a kedvezmény adó-visszaigénylés keretében érvényesíthető.
A törvény módosítás hatályba lépésének időpontja 2021. július 1.
