A közétkeztetési tárgyú beszerzésekre bizonyos értelemben mindig is sajátos szabályok vonatkoztak, tekintettel arra, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. számú mellékletének hatálya alá tartozó beszerzésekről van szó, amelyekre a Kbt. Harmadik Részének (lásd nemzeti eljárásrend) szabályai szerint kell eljárni akkor is, ha a beszerzés értéke eléri az uniós értékhatárokat.
A Kbt. 2021. január 1-jétől további speciális rendelkezést tartalmaz a közétkeztetési beszerzésekre: eszerint a 3. melléklet szerinti, közétkeztetés tárgyú közbeszerzésekre a Kbt.-t a kormányrendeletben meghatározott sajátos rendelkezéseket figyelembe véve kell alkalmazni [Kbt. 21. § (6) bek.]. Ezzel egyidejűleg a Kormány felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben szabályozza a közétkeztetési tárgyú beszerzések tekintetében – az ilyen eljárások sajátosságai miatt szükséges – eltérő, sajátos szabályokat. A vonatkozó kormányrendelet 2020. decemberében fogadta el a Kormány, azzal, hogy alkalmazása csak a 2021. szeptember 1-jét követően megkezdett közbeszerzésekre kötelező.
Az említett jogszabály a közétkeztetés tárgyú közbeszerzések tekintetében alkalmazandó eljárások sajátos szabályairól szóló 676/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Közétkeztetési rendelet/ Rendelet). A Közétkeztetési rendelet elsődleges célja közétkeztetés minőségének javítása és a helyi élelmiszerek arányának növelése a közbeszerzési eljárásokban odaítélt szerződések tekintetében, mely célokat a Rendelet többféle intézkedéssel kíván elérni. Ennek megfelelően a Közétkeztetési rendelet érinti
- az ajánlattevők kiválasztásának szempontjait (lásd alkalmassági feltételek);
- a szerződés odaítélésének szempontjait (lásd ajánlatok bírálati szempontrendszere) és
- a szerződéses feltételeket.
Ami a legfontosabb változásokat illeti: az ajánlattevők alkalmasságának megítélésére szolgáló szempontok körében az ajánlatkérő köteles előírni, hogy az ajánlattevő rendelkezzen a tevékenység végzésére jogosító, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) szerinti FELIR (élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer) azonosítóval. Túl ezen a szerződés teljesítésében csak olyan minősített főzőkonyha vehet részt, amelyet az élelmiszerláncfelügyeleti szerv külön rendeletben meghatározott szempontok alapján minősített; az ezt igazoló dokumentumok benyújtását az ajánlatkérőnek ugyancsak elő kell írnia.
Az ajánlatok értékelése körében a legfontosabb változás, hogy az ennek megítélésére szolgáló szempontrendszerként kizárólag az ár-érték alapú értékelést lehet választani. Másként fogalmazva a közétkeztetési beszerzések esetében nem lehet kizárólag az ár alapján kiválasztani a nyertest. A Közétkeztetési rendeletben meghatározott [lásd 5. § (2) bek.] lehetséges bírálati szempontok közül a kiíróknak legalább három szempontot alkalmazniuk kell. Ilyen lehet például az ételkészítés és a tálalás helye közötti minél rövidebb szállítási időtartam, a rövid ellátási láncban beszerzett termékek kötelező mértékét meghaladó arányú felhasználása, vagy az ellenőrzött ökológiai gazdaságból származó termékek minél nagyobb arányban történő felhasználása.
A Közétkeztetési rendelet a szerződés teljesítésére is meghatároz kötelező előírásokat. Eszerint 2022. január 1-jétől a beszerzett termékek összértékének legalább 60 százalékának ún. rövid ellátási láncban beszerzett termékekből [lásd Közétkeztetési rendelet 2. § d) pontja], illetve a helyi élelmiszer termékekből kell származnia. 2023-tól ez az arány 80 százalék.
Közétkeztetési rendelet előírásait főszabály szerint a 2021. szeptember 1-jét követően megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni.
