|
1. Az Alkotmánybíróság honlapján elérhetővé vált a 2021.11.08-án benyújtott, a koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak kötelező igénybevételéről szóló 599/2021, (X.28.) Korm. rendelet miatt benyújtott első alkotmányjogi panasz.[1] Az AB honlapján elérhető összez indítványozó a kormányrendelet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri. A benyújtott alkotmányjogi panasz lényegét a honlap a következők szerint foglalja össze:
A honlapon a teljes anonimizált beadvány elérhető. AA honlap+ |
- A védőoltások fontosságától függetlenül hasonló alkotmányjogi és munkavállalói érdekvédelmi problémákat vethet fel a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet is.
Mint ismeretes a Kormány a munkaadók szervezeteinek javaslatára hivatkozva tette lehetővé 2021. november 1-től, hogy a cégek, vállalkozások és intézmények a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás (a továbbiakban: védőoltás) felvételét a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében.
A munkáltató - az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel - a védőoltás felvételét azon foglalkoztatott esetében, aki e rendelet hatálybalépése előtt a védőoltást nem vette fel, a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól a rendelet szerint mentesül.
A munkáltató intézkedésben meghatározza a védőoltás felvételének határidejét, ami egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében legalább 45 nap kell, hogy legyen. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni.
A munkáltató elektronikus úton (ideértve az e-mail használatát) vagy papír alapon tájékoztatja a foglalkoztatottat a hozott intézkedésről, a védőoltás felvételére rendelkezésre álló határidőről és a védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről.
Nem kötelezhető a védőoltás felvételére az a foglalkoztatott, aki részére egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt megfelelő (elsősorban a foglalkoztatás-egészségügyi szolgálat orvosa, végső fokon a háziorvos által kiadott) szakvélemény is alátámasztja.
A védőoltás felvételét a foglalkoztatott a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány és az alábbi dokumentumok valamelyikének egyidejű bemutatásával - a munkáltató által meghatározott módon - uniós digitális Covid-igazolvánnyal, védettségi igazolvánnyal (applikációval)) vagy az oltást igazoló orvos által kiállított, a védőoltásról szóló igazolással igazolható.
Ha a foglalkoztatott a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, a foglalkoztatott részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól a fentiek szerint mentesül.
A munkáltató – a kormányrendelet által hangsúlyozottan, a foglalkoztatásra irányadó jogszabálytól eltérően - a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és
- a) a foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta a munkáltató felé és
- b) a foglalkoztatott a felmentéshez szükséges orvosi szakvéleményt nem mutatja be.
Ez azt jelenti, hogy részben alaptalanok a szakmai sajtóban megjelent vélekedések, amelyek szerint a fizetés nélküli szabadságra küldés helyett, akár 45 napon belül azonnali hatályú felmondással (felmentéssel) elküldhetők a munkavállalók. Ilyen lehetőség csak a fizetés nélküli szabadság egyéves eltelte után nyílik meg a munkáltatók előtt.
A foglalkoztatásra irányuló jogviszony fenti okból történő megszüntetése esetén a megszüntetés okát és jogkövetkezményeit haladéktalanul közölni kell a foglalkoztatottal.
Ha a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság elrendelését követően felveszi a védőoltást, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti.
Azt a foglalkoztatottat, aki az oltási kötelezettség teljesítésének határidejét megelőzően mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését követően kötelezheti a munkáltató a védőoltás felvételére.
- Már az előző kormányrendeleteket megelőzően felmerült a szakmai sajtóban, hogy a munkaviszony létesítését megelőzően, illetve a munkaviszony fennállása esetén a koronavírus elleni védettség tényéről a munkavállaló nyilatkoztatható-e, illetve ezeket a személyes adatokat megismerheti-e a munkavállaló.
A tárgyban közzétett adatvédelmi hatósági tájékoztató (NAIH-3903-1/2021[2]) a 2021. áprilisi (a fenti rendeleteket megelőző) szabályozási állapot elemzése alapján az Mt. 9. § (2) bekezdése, 10. § (1) bekezdése 51. § (4) bekezdésének első mondata alapján, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvtv.) 54. § (7) bekezdésének b) és h) pontjai, az Mvtv. 60. § (3) bekezdése alapján munkajogi, munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi, valamint munkaszervezési céllal, e körben kiemelve a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi biológiai expozíciók felmérésére vonatkozó – objektív
szempontok alapján elvégzett – kockázatelemzés alapján, egyes munkakörökben vagy
foglalkoztatotti személyi kör esetében szükséges és arányos intézkedésnek minősülhet a
munkavállaló koronavírus elleni védettsége tényének munkáltató általi megismerése. A NAIH nyomatékosan felhívta a figyelmet azonban arra, hogy a kockázatelemzés jogszabályi
előírásoknak való megfelelése, illetve a munkáltató saját felelősségére lefolytatott mérlegelés
eredménye elsősorban nem adatvédelmi kérdés, így annak eredményét a Hatóság kizárólag a
GDPR 5. cikk szerinti alapelveknek történő megfelelés mértékéig vizsgálhatja, így különösen az adatkezelés szükségességének, arányosságának és alkalmasságának szempontjából.
A 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet kifejezetten felhatalmazta a munkáltatókat, hogy a hatósági igazolványban és dokumentumokban szereplő, a védőoltás felvételére, valamint a esetleges felmentést alátámasztó orvosi szakvéleményben szereplő, a védőoltás felvételének ellenjavalltságára vonatkozó személyes adatokat kezelje.
A munkáltató ezeket az igen érzékeny adatokat csak az adatkezelés céljának megvalósításához szükséges mértékben és ideig, de legfeljebb a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig kezelheti.
[1] http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/4C0FD78FB34664ADC125878F00480C7C?OpenDocument
[2] ile:///C:/Users/rakos/AppData/Local/Temp/NAIH-3903-1-2021.pdf
